A dohányboltok működőképességéhez szükséges a termékkörbővítés

A trafikrendszer hosszú távú működőképességének biztosításával indokolta Lázár János, hogy cigarettán és szerencsejáték-termékeken kívül más árucikkeket is lehessen forgalmazni a nemzeti dohányboltokban. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ezt azzal kapcsolatban mondta hétfőn az MTI-nek, hogy a parlament a nap folyamán szavaz a trafikok termékkörének kibővítéséről. Szavai szerint a magyar kormány tiltakozni fog, ha az Európai Unió liberalizálja a dohánytermékek nemzetközi internetes értékesítését.

Lázár János elmondta, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője, Gyulay Zsolt kereste meg a kormányt azzal a kéréssel, hogy bővítsék a nemzeti dohányboltokban forgalmazható termékek körét, mert több szakmabeli szervezet is jelezte, ha a trafikok csak dohányárut és hozzá kapcsolódó kiegészítőket árulhatnak, abból nehezen tudják majd fenntartani magukat. „Miközben az előterjesztők mindig hangsúlyozták, nem busás jövedelmezőségű üzlet a trafik, természetesen fontos minden megoldásra nyitottnak lenni azért, hogy a trafikrendszer hosszú távon is működőképes legyen” – hangsúlyozta az államtitkár.

Így a dohányboltok – a már korábban elfogadott szerencsejáték-termékek mellett – szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak, és egyébként akár már májusban megkezdhetik működésüket.

Arra a felvetésre, hogy a trafikosok egy része a termékkörbővítésen túl a dohánytermékek árrésének emelését is szeretné elérni, az államtitkár azt válaszolta: ő sem gondolja, hogy az árucikkek körének szélesítése mindenre gyógyír lehet, az azonban biztos, hogy egyes trafikosoknak az új termékek forgalmazása valódi lehetőség lesz a bolt fenntartására.

A dohánytermékek kötelező árréséről szólva közölte: a jogszabállyal főként a fiatalok hatékonyabb védelme volt a céljuk, és így eredetileg nem szándékoztak beavatkozni a dohánygyártók és a kiskereskedők közötti szerződéses viszonyokba. A kormány azt remélte – magyarázta -, hogy a piac megoldja ezt a kérdést is, hiszen több gyártó már előre jelezte: hajlandó lesz több árrést biztosítani a kiskereskedőknek.

„De tény az is, a kormányzatnak megvannak a jogi eszközei arra, hogy előírja a minimális kiskereskedelmi árrést” – hívta fel a figyelmet, példaként említve, hogy Olaszországban, Franciaországban kötelezően 10 százalékos, Spanyolországban 8,5, Ausztriában pedig csaknem 13 százalékos árrést írtak elő. (MTI)