A disznó és a csirke uralta a piacot

A szarvasmarha és juh vágások csökkenése

A disznóhús továbbra is vezet

A jelentés szerint 2024 első negyedévében 18,5 ezer szarvasmarhát vágtak le, ami 13,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A tehenek vágása 17 százalékkal esett vissza, míg a bikáké csak 1,5 százalékkal csökkent. Az élő szarvasmarha importja ugyan nőtt, az export mégis jóval meghaladta a behozatalt, főleg Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult.

A juhok esetében is visszaesést tapasztaltak, a magyarországi vágóhidakon mindössze 9,9 ezer juhot vágtak le, ami közel 10 százalékos csökkenés éves szinten. Ennek ellenére a juhállomány 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Sertés és csirke vágások  növekedése

Ellenben a sertés- és csirkevágások száma emelkedett. A sertésvágások száma 1,16 millióra nőtt, ami 6,2 százalékos növekedést jelent. Különösen biztató, hogy az anyakocák száma nőtt, illetve hogy közülük kevesebb került vágóhídra. Az élő sertés exportja is bővült, főként Romániába, Ausztriába és Albániába, míg az import Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett.

A baromfivágások számában is jelentős, 13,2 százalékos növekedést regisztráltak, ami részben a madárinfluenza alacsony bázisának következménye. A csirkevágások száma 47,3 millióra emelkedett, ami 8,6 százalékos növekedést jelent. A kacsa és liba vágások is jelentős növekedést mutattak, míg a pulykaág továbbra is csökkenő tendenciát mutat.

A magyar húsfeldolgozóipar változásai jelentős hatással vannak a belföldi és külföldi piacokra egyaránt. Az adatok azt mutatják, hogy bár egyes állatfajok vágása csökkent, a sertés- és baromfivágások növekedése ellensúlyozza ezt a tendenciát. Az élőállat-export és -import dinamikája továbbra is fontos szerepet játszik Magyarország agrárgazdaságában.