A diótermesztéshez is nékülözhetetlen a hosszú távú szabályozás

A diótermesztéshez – a szőlőágazathoz hasonlóan – szükség van a hosszú távú szabályozásra. Folyamatban van a tízéves program kidolgozása – mondta Gombos Sándor, a Somogy megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a lengyeltóti diófesztivál részeként megtartott szakmai konferencián szombaton.

A kamara megyei elnöke elmondta, a programot az illetés tárca szakembereivel együtt dolgozzák ki. Hangsúlyozta, „Somogy világhírű terméke a dió, világhírű szakemberek termesztik”. Mivel a diófának minden része hasznos és hasznosítható, véleménye szerint kormányzati programmal és megemelt normatív támogatással kellene diótermesztésre ösztönözni az aktív munkától visszavonuló agrárszakembereket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új uniós fejlesztési ciklus forrásaihoz várhatóan december előtt nem lehet hozzájutni, de az előző ciklus maradványpénzeiből még újabb, az agrárágazatnak is fontos pályázati kiírásokra lehet számítani októberben.

Madarász István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági főosztályának vezetője arról beszélt előadásában, hogy a makrogazdasági mutatók szerint az elmúlt években növekedési pályára állt a magyar mezőgazdaság, és ez a tendencia idén is folytatódik. Szerkezetét tekintve a termelés kiegyenlítettebb és kiegyensúlyozottabb lett, a mezőgazdasági beruházások volumene pedig meghaladta a nemzeti átlagot.

Cziráki Imre, a lengyeltóti diótermesztőket tömörítő kft. résztulajdonosának beszámolója szerint 180 hektárnyi dióültetvény található a térségben. A teljes termelés 95 százalékát héjas dióként exportálják – mondta -, tavaly 850 forintot kaptak a dió kilójáért, az idei árak még alakulóban vannak.

A lengyeltóti diónak biztos külpiaca van ma is, elsősorban Németország, Anglia, Svájc, Ausztria és Olaszország a megrendelő. November közepéig kiszállítják a diót, és mivel a lengyeltóti dió az amerikai és a francia dió előtt kerül a piacra, elfogadottan magasabb áron lehet értékesíteni – mondta Cziráki Imre. (MTI)