Online is érvényesülnek a fogyasztóvédelmi alapelvek

A versenykorlátozások megjelennek a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban is

A digitális szolgáltatások – összehasonlító oldalak, online platformok, webáruházak, közösségi média – esetében is érvényesülnek a fogyasztóvédelmi alapelvek. Így ezekre is vonatkoznak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot – mint a megtévesztést, a nyomásgyakorlást vagy az összehasonlító reklámokat – tiltó magyar és uniós szabályok.

A szállásfoglalás területe volt az egyik első piac, amelyen megjelent a fogyasztóvédelmi szabályok online értékesítésre vonatkozó alkalmazása – így például a fokozatos árfeltüntése tilalma, a keresési eredmények sorrendjének transzparenciája vagy a vásárlók sürgetésének tilalma. Ezt követően a fogyasztóvédelmi hatóságok sorra terjesztették ki és értelmezték a különböző fogyasztóvédelmi előírásokat a digitális szolgáltatások egyéb területeire is, így olyan gyakorlatokra, mint az influenszerek szponzorált posztjai, a közösségimédia-használók adatainak monetizálása vagy egy társkereső platform felhasználói számának túlbecsülése.

A legfontosabb fejlemény, hogy idén november végéig a magyar jogrendszerbe is át kellett ültetni a 2019-ben elfogadott uniós szabályt, az úgynevezett omnibus irányelvet. Azon túl, hogy az irányelv alapján módosulni fognak az árfeltüntetés szabályai, az összes digitális szolgáltatásra vonatkozóan is rögzít több alapelvet. Az irányelv szabályozza, hogy az általános fogyasztói jogok digitális szolgáltatások esetén hogyan érvényesülnek. Így például meghatározza az online piacterek szerződéskötéssel kapcsolatos kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét. Továbbá, az irányelv különös szabályokat határoz meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán. Így különösen a meghatározza a keresési eredmények és a fogyasztók értékelések megjelenítésével kapcsolatos követelményeket. A fizetett hirdetések rejtett megjelenítése a keresési rangsorban, illetve a valótlan fogyasztói értékelések megjelenítése kifejezetten feketelistás szabálysértés. Az irányelvet átültető új magyar szabályok 2022 májusában lépnek hatályba.

Bár az uniós online közvetítő szolgáltatásokra és online keresőprogramokra vonatkozó rendelet nem a fogyasztók irányába, hanem a közvetített szolgáltatók irányába tanúsított magatartásokat szabályozza, a rangsorolásra ez a rendelet is tartalmaz előírást. A rendelet azt is meghatározza, hogy milyen feltételekkel korlátozható a szolgáltatók megjelenése a platformon és mikor írható elő a szolgáltatóknak, hogy egyéb platformon más feltételekkel nem értékesíthetik szolgáltatásaikat.

A kartellezés megvalósulhat digitális platformokon keresztül. Az Európai Unió Bírósága már korábban megerősítette, hogy egy online közvetítő platformon a szolgáltatóknak küldött, kedvezmények rögzítésére vonatkozó rendszerüzenet is megvalósíthat versenytársak közötti árkartellt. Az Európai Bizottság devizakartell ügyében az angol bankok brókerei minden reggel munkába menet online csevegőszobákban egyeztették az aznapi megbízásokat és árakat.

A digitális területen tipikus eset, amikor egy-egy termék értékesítésénél különbséget tesznek a fogyasztók között, korlátozzák hozzáférésüket vagy más feltételekkel vásárolhatnak. Ilyen eset az például, amikor a termék szállítója (gyártó, importőr) korlátozni próbálja a forgalmazót az értékesítésben bizonyos platformokon. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata az, hogy az online értékesítés teljes korlátozása nem írható elő a forgalmazóknak, de harmadik fél platformjainak használatát – Amazon vagy ebay – a szállító kizárhatja. A forgalmazó a termék imázsának megőrzését figyelembe kell vegye, és ezért elfogadható, ha a termék nem érhető el ott, ahol ezek a követelmények nem tarthatók be.

Folyamatban van az Európai Unió úgynevezett vertikális csoportmentességi rendeletének felülvizsgálata.

 „A tervezet az összes online értékesítési forma – online hirdetések, keresőmotor-marketing, árösszehasonlító eszközök, saját weboldal – korlátozását szabályozza – mondta el dr. Horváth M. András, a Baker McKenzie ügyvédje. – Ha egy magyar forgalmazó idegen nyelven vagy más ország domainjén is készít honlapot, akkor ez a jogszabály alapján úgy tekinthető, hogy a cég az adott ország piacán aktívan kíván értékesíteni. Az ilyen aktív értékesítés gyártó általi korlátozása adott esetben versenyjogba ütközhet, ami a megállapodás semmisségét eredményezheti és bírság kiszabásához is vezethet.”

Az Európai Bizottság a fizetős televízió és videójáték piacokon már megállapította, hogy digitális termékek értékesítésének területi alapú korlátozása versenyjogba ütközik. Egy uniós rendelet 2018 decembere óta a versenyjogtól függetlenül tiltja az indokolatlan terület alapú korlátozást, azaz amikor egy weboldalhoz vagy mobil applikációhoz hozzáférés tiltását vagy az eltérő feltételek alkalmazását lakóhely vagy állampolgárság alapján.

Az erőfölénnyel való visszaélés is megjelent a digitális piacokon. Az újonnan megjelenő digitális piacok gyakran válnak átbillenő piaccá, amikor az egyik első piacra lépő szereplő rövid időn belül dominánssá válik. A Google-ra az Európai Bizottság három ügyben is kiszabott bírságát. A cég elleni egyik eljárásban például erőfölénynek minősült, hogy a keresési eredményekben a cég a saját árösszehasonlító oldalát kedvezőbb helyen jelenítette meg a keresési találatok között, de szankcionálták például a különböző területeken erőfölénnyel bíró Google szolgáltatások más szolgáltatásokkal (például a Chrome, az Android és a Google Play) történő összekapcsolását is. Az Európai Unió Törvényszéke nemrég hagyta jóvá a Bizottság Google árösszehasonlító oldalra vonatkozó döntését, ami messzemenő következményekkel járhat digitális szolgáltatók számára: egy átbillenő piacon nem lehet a fogyasztók minél hatékonyabb kiszolgálása az egyetlen szempont a meglévő szolgáltatások fejlesztése kapcsán.

A fúziók, vállalati összefonódások a digitális szolgáltatások területén is felvetnek kérdéseket. A legjellemzőbb példa erre az, amikor a nagy cégek felvásárolják a velük versengő technológiát fejlesztő kisebb cégeket, startupokat. Annak érdekében, hogy az ilyen tranzakciókat a versenyhatóságok ellenőrizhessék, Ausztriában és Németországban már korábban tranzakciós érték alapú bejelentési kötelezettséget vezettek be. Magyarországon egy alacsonyabb, 5 milliárd forintos árbevételi küszöböt vezettek be hasonló célból. Nemrég kiadott iránymutatásában az Európai Bizottság arra bátorítja a tagállami versenyhatóságokat, hogy utaljanak elé ilyen típusú tranzakciókat, ha azok Európa szerte piaci hatásokkal járhatnak. A Bizottság érintett piacok meghatározására vonatkozó közleményének felülvizsgálata is folyamatban van annak érdekében, hogy a digitális piacokat megfelelően tudják vizsgálni a jövőben. Az Országgyűlés pedig 2022 januári hatállyal módosította a versenytörvényt azzal kapcsolatban, hogy a digitális piacokat érintő fúziók esetén milyen szempontokat kell vizsgálni.