A digitális gazdaság erősítése 2023-ban 4 ezermilliárd forinttal növelhetné a GDP-t
A digitális gazdaság új technológiáinak (5G, IoT, MI, blockchain ) gyors bevezetése 2023-ra, éves szinten négyezermilliárd forinttal növelné a magyar GDP-t az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország felmérése szerint.
Megjegyezték azt is, hogy az ehhez szükséges rendszerszintű digitális fejlesztésekkel a digitális gazdaság a nemzetgazdaság motorjává válhat, és emlékeztetnek rá, hogy a négyezermilliárd forintos többlet a jelenlegi magyar GDP csaknem 10 százaléka.
Szakértői becslés szerint a statisztikai számbavételi módszerekkel mérhető ikt (infokommunikácó) szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, figyelembe véve a nem ikt-cégek ( autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások) házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit – közölték.
A magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a munkahelyét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre, az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, hatezermilliárd forintra nőtt az ikt-szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték a kutatás szerint.
Az ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya – az egyéb ágazatokban digitális munkakörökben foglalkoztatottakat is figyelembe véve – ennél is magasabb, 20 százalék feletti lehet.
Az ikt-feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve; az ikt-szolgáltató szektor a szolgáltatásexport 9 százalékát adta 2018-ban. Az ikt-szektor az elmúlt tíz évben átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 százalékát és a k+f ráfordítások csaknem 7 százalékát adta a kutatás szerint. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Olajban vagy olaj nélkül?
Tízből 8 magyar fogyaszt boltban kapható gyorsfagyasztott, panírozott húsokat. Többségük (78%)…
Tovább olvasom >Az online vásárlók többségének elege van a kiszámíthatatlanul érkező csomagokból
A DODO megbízásából készített friss Ipsos-kutatás alapján minden második megrendelővel…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024. évi: 11 ezerrel kevesebb cég: a 2024-es cégtrendek számokban
A működő társas vállalkozások száma 11 ezerrel csökkent 2024 végére.…
Tovább olvasom >További cikkeink
NGM: a kormány teljesítette vállalását, 2024-ben 3,7 százalékra mérséklődött az infláció, ami 2025- ben még tovább, 3,2 százalékra csökken
A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten…
Tovább olvasom >KSH: decemberben 4,6 százalékkal, 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az árak az előző évi azonos időszaki értékeket
2024. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >A Shell Hungary felmérése új trendeket mutat a digitális vásárlás terén
Az okostelefonok mindennapi életünk szerves részévé váltak, a Shell Hungary…
Tovább olvasom >