A devizamentőcsomag mérsékelt fogyasztásbővülést hozhat

A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többletteherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.

A rögzített árfolyam melletti törlesztés széles körű igénybevételi lehetősége hatására mintegy 30%-kal csökkenhetnek a havi törlesztő részletek a következő 5 év során (amennyiben a frankhitelesek esetén 250-es piaci és 180-as rögzített árfolyam melletti törlesztéssel számolunk) azok esetében, akik nem estek még 90 napon túli késedelembe és ingatlanuk szerződés szerinti forgalmi értéke 30 millió forint alatti. A törlesztőrészlet ilyen jelentős csökkenése minden más tényezőt (pl. 2012-es adóváltozások) figyelmen kívül hagyva ilyen mértékben emeli a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét és így a fogyasztásra költhető összeget.

A portfolio.hu számításai szerint az árfolyamrögzítésben potenciálisan érintett 3200 milliárd forintnyi deviza jelzáloghitel éves törlesztő részlete kb. 350 milliárd forint, ezt öt éven keresztül évente közel 30%-kal csökkentheti a kedvezményes árfolyamrögzítés.
Hozzá kell azonban tenni, hogy 5 év múlva tartósan gyenge forintárfolyamot feltételezve a törlesztő részlet egy átlagosnak mondható frankhitel esetén a mostaninál is magasabbra emelkedhet (jelentős kamattörlesztés állam és bank általi átvállalása mellett is). Ez a kilátás pedig óvatossági megtakarításra ösztönözheti a lakosság ezen részét, azaz arra, hogy ne költse el minden plusz forintját, ami a most csökkenő törlesztő részlet miatt a zsebében marad. Éppen emiatt azt lehet feltételezni, hogy a lakosság által éves szinten devizaalapú jelzáloghitel törlesztésre költött mintegy 350 milliárd forintból nem 30%-nyi részt (98 milliárd forintot) fordít majd többletfogyasztásra a lakosság, hanem a 98 milliárdnak csak a 70%-át, azaz mintegy 69 milliárd forintot.

A múlt héten bejelentett megállapodás egy másik pontja szerint a szeptember végén már 90 napon túli késedelembe esett deviza jelzáloghiteleknél az adósságot forintra váltják, majd 25%-át elengedik, és ez alapján kell újra törleszteni a tartozást. Szeptember végén 598 milliárd forintnyi devizahitel adósságnál állt fenn legalább 90 napos késedelem. Kalkulációinkban mi ennek az adósságtömegnek csak a felénél számítunk arra, hogy újra elkezdődik majd a törlesztése, mivel az érintett adósság kb. fele kapcsán a jelzáloghitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke meghaladja a 20 millió forintot (amely ingatlanok esetén nem jogosult az adós a könnyítés igénybe vételére).

A fennmaradó 300 milliárd forintnyi adósságból a portfolio.hu pesszimista becslése szerint csak a fele adósság esetén érhető el, hogy ténylegesen újra elkezdjék a hitelt felvevők törleszteni az adósságot. A 150 milliárd forintnyi adósság 25%-nyi részének elengedése esetén a 112 milliárd forintnyi adósság éves törlesztési terhe (az állami kamattámogatást is figyelembe véve) mintegy 14 milliárd forint lehet. Az újból törlesztő hiteladósi körből is lehetnek olyanok, akik részben megtakarításaikat is felhasználják a törlesztésre, így a 14 milliárdnál minimálisan kisebb lehet az az összeg, amely a hiteltörlesztés miatt „hiányozhat” a lakossági fogyasztásból.

A portfolio.hu becslései szerint éves szinten közel 55 milliárd forinttal nőhet a háztartások fogyasztási kiadása. A KSH 2010-es adataiból és az idei várható folyamatokból kiindulva ez az összeg a háztartások éves szintű fogyasztási kiadásának mintegy 0,3%-át teheti ki, azaz ez az intézkedéscsomag önmagában ennyivel növeli a fogyasztási kiadásokat. Ebben az esetben a múlt héten bejelentett intézkedéscsomag nem lesz képes teljes mértékben ellensúlyozni a háztartások fogyasztási kiadásainak jövő évi mérsékelt csökkenését.