A devizahitelek felemészthetik a karácsonyi vásárlókedvet

Az idei év is mínuszos forgalmat hozhat, ha a kormány nem tud valamit könnyíteni a devizahitelesekre háruló terheken – vélik a kereskedők. Éppen ezért nagy a bizonytalanság, hogy a csúcsidőszaknak számító karácsonyi szezonra miből mennyit rendeljenek.

Igencsak óvatosan készleteznek az idén a kiskereskedelmi cégek a karácsonyi szezonra. Bár a téli ünnepek még odébb vannak, a kiskereskedelmi év csúcsának számító karácsonyi szezonra most kell berendelni a cégeknek a portékát. Ilyenkor az év elejéhez képest 30 százalékkal ugrik meg a fogyasztás.

Most, a korábbi évekhez képest rizikósabbnak tűnik, hogy miből és mennyit rendeljen be a kiskereskedő, és nemcsak azért, mert a várakozásokkal ellentétben a nyárvégi forgalom is csökkenést hozott. A bizonytalanságra az is okot adhat, hogy az idei év történései alaposan felborították a hazai kiskereskedelmi piac várakozásait: míg az év elején még rózsásnak tűnt a helyzet – akkor a piaci közvélekedés az volt, hogy az év második felében már egy óvatos növekedés is megindulhat – most már a kiskereskedők számára jobbára az maradt az idei évre a kihívás, hogy legalább a tavalyi – alacsony – eladásaikat meg tudják ismételni.

A kiskereskedők most javarészt olyan keretszerződéseket igyekeznek kötni a gyártókkal, amelyekkel jobban tudnak lavírozni később, ha esetleg gyengébb lenne a forgalom a vártnál.

Piaci vélemények szerint míg a tavalyi szezonban az élelmiszerfogyasztás csökkent, addig idén, mivel különösebb inflációs nyomás nincs az élelmiszeren, akár kismértékben nőhet is az élelmiszerforgalom az év utolsó negyedévében. A negatív meglepetést a tavaly valamivel jobban szereplő iparcikkek hozhatnak, mivel a nagymértékű lakossági adósságállomány miatt meggyengült háztartások várhatóan itt fogják vissza jobban a költéseiket.

A kiskereskedelem szereplői szerint jelenleg kulcskérdés, hogy a kormánynak sikerül-e enyhítenie a devizahitelesekre háruló terheken. Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint mára egyértelművé vált, hogy a fogyasztás legnagyobb kerékkötője nálunk a magas lakossági hitelállomány, a hazai fogyasztók nagyjából negyedének a vásárlását fogja vissza a devizahitelek törlesztésének a terhe.

Pontosan emiatt mondta érthetetlennek Vámos György, hogy a kormányzat részéről miért nem került elő, hogy a devizahiteleket akár részben is lehessen végtörleszteni. Akkor ugyanis, ha egy devizaalapú lakáshitel összegének a felét letudja az adós úgy értelemszerűen a törlesztőrészlet is a felére esik, azaz az adósnak is marad pénze a vásárlásra, mint korábban, amikor nem rugaszkodtak el a devizaárfolyamok. Ráadásul vélhetőleg jelentősen többen tudnának élni a lehetőséggel, mint a teljes végtörlesztéssel, pláne, hogy azt meglehetősen szűk időkeretbe szorította a kormány.

Vámos György úgy véli, amennyiben valamilyen enyhülést hoz az ősz a devizahitelesekre, úgy négy év után először nem csökkenhet éves szinten a kiskereskedelmi forgalom volumene. Amennyiben azonban nem, úgy minden bizonnyal az idén is piacszűküléssel néznek szembe a kereskedők.

A hazai kiskereskedelem még jóval a hitelválság előtt, 2007-ben fogott padlót, akkor három, majd 2009-ben már egyenesen 6,7 százalékkal esett össze az üzemanyag eladás nélkül mért kiskereskedelmi forgalom, majd a tavalyi év is mérsékeltebb, 1,4 százalékos csökkenést hozott – írja a Népszabadság Online.