A csirke- és a tojástermelést is ellehetetlenítené az új uniós javaslat

(Fotó: Pixabay)

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar – így a baromfiágazat – legfontosabb feladata, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, megfizethető és környezeti szempontból is fenntartható élelmiszerekkel lássa el a fogyasztókat. Ezen alapcélok megvalósulását sérthetik azok a javaslatok, amelyeket az EFSA közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya tartalmaz. A hivatal dokumentuma a csirkék és a tojótyúkok állatjóléti feltételeivel kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára.

Az EFSA-tanulmány súlyos anomáliáira az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) is felhívta a figyelmet

A szervezet külön is kitér arra az EFSA-javaslatra, amely a brojlercsirkék állománysűrűségét drasztikusan, irreális szigorral csökkentené. Az ajánlás több mint 70 százalékkal csökkentené a jelenlegi értéket, ami az állattartásban fenntarthatatlan gazdálkodási feltételeket teremtene. Az AVEC megállapításai szerint az EFSA-tanulmány – például az EU-konform ketreces rendszer betiltásával – hasonlóan fenntarthatatlan helyzetet idézhet elő a tojástermelésben is. Az EU világszinten már jelenleg is az egyik legszigorúbb követelményrendszert alkalmazza az európai baromfitermelésben, mind az állatjólétet, mind az élelmiszerbiztonságot tekintve. Ráadásul úgy, hogy ugyanezen követelményeket nem ellenőrzi a harmadik országból behozott termékek esetében. A BTT és a NAK szerint az új javaslatban szereplő, nem piaci (hanem jogszabályi) alapon történő változtatásnak számtalan negatív hatása lehet. A folyamatosan szűkülő erőforrások (termőföld, víz, takarmány, energia stb.) felhasználása pazarlóbbá válna, csökkentve az egységnyi termékelőállítás hatékonyságát és versenyképességét, továbbá a környezetterhelést és a költségeket drasztikusan növelné.

Összefoglalva: a baromfiágazat a jövőben drágábban, kevesebbet, nagyobb környezeti terhelés mellett, nagyobb élelmiszer- és élelmezésbiztonsági kockázattal állítana elő alapvető termékeket. Így egy nem fenntartható termelési modell jönne létre, amely ellentétes a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapfeladatával, valamint a fogyasztói és társadalmi érdekekkel. Az európai fogyasztók és termelők érdekeit és biztonságát a harmadik országokból érkező import élelmiszerek uniós követelmények szerinti, szigorú ellenőrzése szolgálná.