A csemegeszőlő lehet a klímaváltozás egyik nyertese
Miközben a gyümölcstermesztés a hektikus időjárási körülmények miatt egyre kiszámíthatatlanabbá válik, addig a csemegeszőlő termesztése kevesebb környezeti kockázatot jelent, illetve ökológiai alkalmazkodó képessége is kedvező. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerint ugyanakkor a gazdasági és piaci nehézségeket is át kell hidalnunk az ágazat fejlődéséhez.

Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlőfogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik (Fotó: Pixabay)
Bár hazánkban hagyományosan nagy népszerűségnek örvend a szőlőtermesztés, a legnagyobb területen továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók. Ennek fő oka, hogy hazánk a szőlőtermesztés északi határán terül el. A folyamatosan változó klimatikus viszonyok miatt azonban egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt csemegeszőlő-termesztés.
Hazánkban jelenleg mintegy 370 hektáron termesztenek csemegeszőlőt
A három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun vármegye, Heves vármegye és Tolna vármegye. Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is valamelyest használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárt tesz ki. De ez klasszikusan csak kényszerhelyzet, mert az étkezésre szánt csemegeszőlőt, az erre a célra nemesített fajtákból származó ültetvényekből kellene biztosítani. Az évente megtermelt mennyiség tíz évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 5-10 ezer tonna közé állt be. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonna, így évente 10-12 ezer tonna importra szorulunk, tehát van mit kiváltani hazai terméssel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerint ugyanakkor ez a terület a jövőben emelkedhet. Mindezt a támogatási lehetőségek, a csemegeszőlő esetében is elérhető kertészeti ültetvénytelepítési pályázatok is ösztönözhetik.
A klímaváltozás negatív hatásait a kertészeti termesztett növényeink is nehezen viselik el
Azonban vannak olyan fajok, melyeknek kifejezetten kedvez vagy kevésbé árt az éghajlatváltozás. A megváltozott éghajlati viszonyok következtében a legtöbb gyümölcsfaj termesztése hazánkban a gazdálkodók minden erőfeszítése ellenére is egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A csemegeszőlő termesztése ezzel szemben lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent. Kevés olyan növényünk van, ami a kontinentális klímánkon is eredményesen termeszthető, de a csemegeszőlő mindenképpen ide sorolandó, melynek üzemi termesztése ma aktuálisabb, mint 100 évvel ezelőtt bármikor. A jellemzően igen késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, a nyári hőséget igen mélyre hatoló gyökérzete jól viseli és a termések sem szenvednek láthatóan a gyakran több hónapos aszályos időszakban. A kitolódott meleg őszi hónapokban a késői fajták is teljes mértékben beérnek.
A csemegeszőlő nemesítés szellemi háttere kapcsán sem kell szégyenkeznünk, kutatóintézeti, de magán nemesítői szinten is figyelemre méltó szőlőfajták születnek
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta található a Nemzeti Fajtajegyzékben. A fajták érési idejének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így július végétől október végéig biztosított a gyümölcsként fogyasztott szőlő. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova. De mindezen fajták már elavulni látszanak, mert a fogyasztói elvárások a világ trendjét követve változnak. Ma már szinte alapvető követelmény a csemegeszőlő esetében a magnélküliség. Így a hazai nemesítések (csemegeszőlő fajta előállítás) során és a csemegeszőlő telepítések esetében ezt az elvárást fokozottan figyelembe kell venni.
A csemegeszőlő iránti piaci kereslet is indokolja a hazai termesztés fejlesztését
Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlőfogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik. Ennek egy jelentős részét pillanatnyilag importból kell biztosítani. A piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő, hazánknál sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országokkal szemben, ahonnan az import java része származik – Olaszország, Spanyolország és Görögország – azonban akkor vehetjük fel a versenyt, ha hatékonyságunk (fajlagos terméshozamok) tekintetében jelentősen javul. Szükség van az ágazati szervezettség jelentős növelésére is, mivel elaprózott termeléssel és értékesítéssel nem lehet érvényesülni a kiskereskedelem koncentrált méreteivel szemben: a termelés oldalán is az árualapok jelentős koncentrációjára van szükség.
NAK
Kapcsolódó cikkeink
Tovább fokozzuk az agrárgazdasági együttműködésünket az Egyesült Államokkal
Új dimenziók nyílnak hazánk és az Egyesült Államok között az…
Tovább olvasom >Agrárminisztérium: segítség a fiatal gazdáknak: csaknem 5300 igénylő kap támogatást
A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a gazdák a…
Tovább olvasom >AM: idén korábban érkezik a támogatás az anyatehén-tartóknak
Újabb lépéssel segíti a kormány a ragadós száj- és körömfájás…
Tovább olvasom >További cikkeink
Táblás KitKat csokoládékat dob piacra a Nestlé Romániában
A Nestlé új, 99 grammos KitKat táblás csokoládékat vezetett be…
Tovább olvasom >Szerbiában terjeszkedik az észak-macedón Stokomak
A macedóniai székhelyű Stokomak diszkontlánc hivatalosan is belépett a szerbiai…
Tovább olvasom >Új formákkal és új külsővel tér vissza a Barilla Al Bronzo az USA-ba
A Barilla bejelentette, hogy az Egyesült Államokban újra kapható lesz…
Tovább olvasom >