A csemegeszőlő jól bírja a klímaváltozást
A gyümölcstermesztés egyre inkább kihívásokkal küzd a változó időjárás miatt, azonban a csemegeszőlő-termesztés biztató jövőt ígér Magyarországon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elemzése szerint, miközben a legtöbb gyümölcsfaj termesztése egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a csemegeszőlő kevesebb környezeti kockázatnak van kitéve, és kiválóan alkalmazkodik a megváltozott klimatikus viszonyokhoz – írja a Pénzcentrum.
Hazánkban jelenleg 370 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, főként Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegyében. A kettős hasznosítású fajták révén az étkezési célra szánt szőlőterület eléri az évi 900-1000 hektárt. Bár tíz évvel ezelőtt a csemegeszőlő termelése meghaladta a 10 ezer tonnát, mostanra az éves mennyiség általában 5-10 ezer tonna között mozog. A hazai fogyasztás azonban 20-25 ezer tonna, ami évi 10-12 ezer tonna importot tesz szükségessé.
A csemegeszőlő termesztését elősegíti, hogy későn virágzik, így elkerüli a tavaszi fagyokat, mélyre hatoló gyökérzete pedig jól bírja a nyári hőséget és az aszályos időszakokat. Ennek köszönhetően a szőlőfajták, mint például a Hamburgi muskotály vagy a Moldova, késő őszig kiváló minőségben érnek be.
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, de a fogyasztói igények változása miatt egyre inkább a magnélküli fajtákra helyeződik a hangsúly. A piaci verseny éles, különösen olyan országokkal, mint Olaszország, Spanyolország és Görögország, amelyek jelentős csemegeszőlő-termelőnek számítanak. Az elemzés szerint Magyarország akkor vehet fel versenyt ezekkel az országokkal, ha javít a hatékonyságán és a fajlagos terméshozamain.
Az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás hazánkban évente 2,5-3 kilogramm, és folyamatosan nő, ami hosszú távon arra ösztönözheti a magyar termelőket, hogy bővítsék a termőterületet és az importtal szemben versenyképesebbé váljanak. A csemegeszőlő tehát a jövőben fontos szereplője lehet a hazai gyümölcstermesztésnek, köszönhetően a környezeti kihívásokkal szembeni ellenálló képességének és a növekvő piaci keresletnek.
Kapcsolódó cikkeink
A fejlesztéseknek köszönhetően nőtt a hajtatott zöldségtermesztés versenyképessége
Az elmúlt években sem tört meg a hazai hajtatott zöldségtermesztés…
Tovább olvasom >A mentes termékek piacán indítana felmérést a NAK munkacsoportja
Komplex felmérést indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a mentes termékek…
Tovább olvasom >NAK- FruitVeB: nőtt a hajtatott zöldségtermesztés versenyképessége
Az elmúlt években a támogatási konstrukcióknak és a kedvező hitellehetőségnek…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >