A csemegeszőlő jól bírja a klímaváltozást

Hazánkban jelenleg 370 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, főként Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegyében. A kettős hasznosítású fajták révén az étkezési célra szánt szőlőterület eléri az évi 900-1000 hektárt. Bár tíz évvel ezelőtt a csemegeszőlő termelése meghaladta a 10 ezer tonnát, mostanra az éves mennyiség általában 5-10 ezer tonna között mozog. A hazai fogyasztás azonban 20-25 ezer tonna, ami évi 10-12 ezer tonna importot tesz szükségessé.

A csemegeszőlő termesztését elősegíti, hogy későn virágzik, így elkerüli a tavaszi fagyokat, mélyre hatoló gyökérzete pedig jól bírja a nyári hőséget és az aszályos időszakokat. Ennek köszönhetően a szőlőfajták, mint például a Hamburgi muskotály vagy a Moldova, késő őszig kiváló minőségben érnek be.

Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, de a fogyasztói igények változása miatt egyre inkább a magnélküli fajtákra helyeződik a hangsúly. A piaci verseny éles, különösen olyan országokkal, mint Olaszország, Spanyolország és Görögország, amelyek jelentős csemegeszőlő-termelőnek számítanak. Az elemzés szerint Magyarország akkor vehet fel versenyt ezekkel az országokkal, ha javít a hatékonyságán és a fajlagos terméshozamain.

Az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás hazánkban évente 2,5-3 kilogramm, és folyamatosan nő, ami hosszú távon arra ösztönözheti a magyar termelőket, hogy bővítsék a termőterületet és az importtal szemben versenyképesebbé váljanak. A csemegeszőlő tehát a jövőben fontos szereplője lehet a hazai gyümölcstermesztésnek, köszönhetően a környezeti kihívásokkal szembeni ellenálló képességének és a növekvő piaci keresletnek.