dr. Nemes Imre: A csapatban hiszek

A cikk a Trade magazin 2023/11. lapszámában olvasható.

– Mik az első benyomásai?

Dr. Nemes Imre
elnök
Nébih

– 4 és fél év után jöttem vissza, ennyi idő alatt nagyot változott a világ is, a Nébih is – szervezeti átalakulások, erős fluktuáció alakította a hivatalt. Meg kell ismernem a jelenlegi működését, akárcsak az élelmiszeripar és a fogyasztók aktuális prioritásait, elvárásait – mindezek alapján tudom csak kialakítani elképzeléseimet az esetleges változásokat illetően. Szeretnék a munkatársaimnak segíteni feldolgozni a vezetőváltás stresszét, a visszatérést a normál kerékvágásba.

– Hogyan látja régi-új kollégáit?

– Egyelőre a napi ügyekkel foglalkozom, ismerkedem a hivatali struktúrával, a kollégákat zavaró problémákkal; ezután alakítok csak ki stratégiát, olyat, ami nem borítja fel a mindennapokat. Ha később változnak a prioritások, esetleg strukturális fejlesztések lesznek, azt érteni kell a kollégáknak, el kell tudni azt fogadniuk.

A csapatban hiszek – egy első számú vezető nem lehet sikeres, ha nem tud együtt dolgozni a munkatársaival. Szeretném az elnökhelyettesekkel szorosabbra fűzni az együttműködést, de már most nyitott vagyok minden kolléga ötletei, javaslatai iránt.

– Milyen feladatokkal indult a munkának?

– Amikor Nobilis Márton államtitkár úr felkért a feladatra, konkrét elvárásokat fogalmazott meg: az Agrárminisztériummal fennálló együttműködést a korábbinál is szorosabbra kell fűzni, hiszen Magyarország jövő év második felétől az EU soros elnökségét látja el, ami a minisztériumra is plusz feladatokat ró, amelyekből a Nébihnek is ki kell vennie a részét. A másik a hivatal ellenőrzési, hatósági feladataival függ össze; itt az élelmiszeripar támogatására kell jobban koncentrálnunk.

A stratégiai célok eddig is megvoltak: az élelmiszer-biztonsági lánc zavartalanságának biztosítása, az edukáció, az információmegosztás – ezek élveznek elsőbbséget, ugyanakkor egyre fontosabb feladat a hivatal informatikai rendszereiben meglévő hatalmas adatvagyon kezelése, gyarapítása és használata a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságos munkájának segítésében.

– Milyen szakembergárdával dolgozik?

– A munkatársak idecsalogatását illetően a fő nehézséget a versenyszféra elszívó hatása jelenti – a közigazgatás lehetősége jóval kisebb arra, hogy megfelelően motiváló anyagi juttatásokat kínáljon a szakembereknek. Félévkor tudtunk ugyan szerény, differenciált bérfejlesztést nyújtani dolgozóinknak, de ennek mértéke sajnos nem érte el az infláció szintjét.

Igyekszünk jó munkahelyi légkört kialakítani, kellemes munkakörnyezetet biztosítani, külön figyelmet szentelünk a vezetői képzésekre, és tanulmányi szerződéseket is kötünk az arra érdemesekkel. Magától értetődő cél a jó közösség megteremtése! Várunk minden jó szakembert, de egyelőre a meglévő gárda is zavartalanul el tudja látni a hivatal előtt álló feladatokat.

– Belülről is ismerve már a szakmai szövetségek munkáját hogyan képzeli el az együttműködést ezekkel a szervezetekkel?

– Óriási tudás és tehetség gyűlik össze ezekben a szervezetekben, terméktanácsokban, működjenek a szakma bármely területén. Figyelemmel kell meghallgatni az igényeiket, biztosítani kell velük a naprakész információcserét, velük egyetértésben kell alakítani a közösen végzett munkát. Már csak azért is, mert rajtuk keresztül lehet a leghatékonyabban eljuttatni az élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából legfontosabb üzeneteket a piac érintett képviselőinek. Az aktív együttműködés számukra is hasznos lehet, hisz a hivataltól rendszeresen kapott naprakész információk versenyelőnyt jelentenek a vállalkozók számára, egyúttal könnyebben tudnak alkalmazkodni a hatósági elvárásokhoz is.

Persze ennek megfelelően mi is több információt és támogatást várunk a szakmai szervezetektől.

– A Nébih egy hatóság: ellenőriz és büntet is. Milyen a kapcsolatuk a fogyasztókkal?

– Talán pont ezek miatt a funkcióink miatt lehet, hogy elfogadottságunk kiemelkedő helyen van a közigazgatás más területeivel összehasonlítva.

Kutatási adatok szerint a lakosság 90%-a ismeri a hivatalt, tudják, hogy az élelmiszerláncért a Nébih a felelős, 71%-a pedig jónak is ítéli meg a működését, és bízik is a hivatalban – innen kell tovább fejlődni. A jó megítélés, a bizalom alapja jórészt az, hogy a számukra fontos információ gyorsan eljut hozzájuk, és ugyancsak gyorsak a biztonságuk érdekében tett intézkedéseink – legyen szó termékvisszahívásokról, jogsértésekről vagy bármi másról. Meggyőződésem, hogy az élelmiszer-pazarlás elleni harcunk jó eredményei is nem kis mértékben a releváns információk gyors átadásának köszönhetők.

– Milyen eszközei, lehetőségei vannak a fogyasztói elfogadottság optimalizálására?

– Korábban még népszerű reklámjainkat is sugározta a média – ma az inflációs válság, a szomszédban folyó háború miatt közel sem ilyenek a lehetőségeink. A „szinten tartást” mindenesetre biztosítják sikeres projektjeink, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ), a Szupermenta, a Maradék nélkül, de van a Nébihnek egy olyan oktatási programja is, amely révén a legfiatalabbakban: az óvodásokban és az alsó tagozatos iskolásokban próbáljuk az élelmiszer-biztonság fontosságának gondolatát elültetni. Kollégáink eddig 25 ezer gyereknek tartottak előadásokat – de persze nem csak az ilyen programok miatt ismernek el bennünket egyfajta véleményvezérnek.

A 2016-ban indult Maradék nélkül projekt kifejezetten eredményes: az utóbbi 5 évben 25%-kal sikerült visszaszorítani az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos munkánkat még a EU is példaértékű programként ismerte el.

– Hogyan fejleszthetők ezek a sikerprojektek?

– A KMÉ védjegy jelenleg 10 kategóriában 40 termékre érhető el, és vannak új termékkörök is előkészítés alatt, ilyenek például a burgonya és a vöröshagyma, a gyorsfagyasztott zöldségek, és ugyancsak fókuszban vannak a lisztek és a tartós pékáruk – egyre több terméket próbálunk bevonni a körbe.

A 2015-ben bevezetett Minőségvezérelt Közétkeztetési Program is sikeresen működik: stabilizálta az élelmiszer-biztonságot a közétkeztetésben. Valóban a termőföldtől az asztalig ellenőrizzük a lánc biztonságát, bár a kapcsolódó területeken minősítési rendszer még nem működik – ez bizony pénz és ember kérdése.

A közétkeztetési rövid élelmiszerlánccal kapcsolatos szabályozás a társhatóságokkal együttműködve nagyon eredményesen funkcionál: a termékeknek most már több mint 70%-a kerül ilyen módon a közétkeztetésbe.

A Szupermenta égisze alatt 9 év után most jutottunk el a 100 termékteszthez, és a jövőben nemcsak termékeket, de a fogyasztók szempontjából fontos létesítményeket is egyre többször értékelni fogunk – mint ahogy azt például a kutyapanziókkal is tettük. A listáink nem csak önmagukért valók: az első 3 helyezett emblémát is igényelhet. Talán nem is hiszi, de magam is csak olyan túrót veszek például a teszt óta, amely a legjobbak közé került.

– Milyen jövőképet alakított ki?

– Természetesen hiszek benne, hogy az előbbiekben felsorolt célokat megvalósítom: a hivatal gyorsan reagál a modern kor kihívásaira, megvalósul az optimális kétirányú információáramlás a Nébih és a piac szereplői, valamit a lakosság között, fejlődik a kollégák belső kommunikációja – elérjük azt a szintet, amikor munkatársaink büszkék arra, hogy nébihesek –, kölcsönösen előnyös, egymás igényeit értő és figyelembe vevő munkaviszonyt alakítunk ki a szakmai szervezetekkel és az ipar képviselőivel.

Emellett a vármegyékben dolgozó szakembereket is támogatjuk, közös stratégiai célokat alakítunk ki velük – a nemzetgazdasági szintű érdekek tudatosítása mellett.

A hivatalnak nem kell feltétlenül bővülnie, bár, ha lesznek erőforrásaink, nem kizárt a növekedés sem, ám ha az iparnak szüksége van a minősítő rendszerek kialakítására, ahhoz humán erőforrásra is szükség van. Ezzel együtt elképzelésink megvalósításában ugyanakkora szerepe van szakembereink megőrzésének is.//