A COP30 elmulasztotta a leggyorsabb kibocsátáscsökkentési lehetőséget: az operatív AI-t az épületüzemeltetésben

A legnagyobb kihagyott lehetőség: az épületüzemeltetés optimalizálása

Az épületállomány felelős a globális CO₂-kibocsátás közel 30%-áért, és évek óta az egyik leglassabban dekarbonizálódó szektor. Donatas Karčiauskas, az ingatlanpiaci energiahatékonysági megoldásokat fejlesztő Exergio vezérigazgatója szerint éppen itt lenne a helye az operatív mesterséges intelligenciának a klímastratégiákban.

A szakember szerint az AI-t jelenleg „energiaterhelésként” kezelik, holott ugyanazok a gépi tanulási algoritmusok, amelyek adatközpontokban növelik a fogyasztást, képesek lennének csökkenteni azt azokon a pontokon, ahol a legtöbb villamos energia elhasználódik: a kereskedelmi épületek HVAC-rendszereiben.

20–30% energia-megtakarítás valós példákkal

A vállalat európai és közel-keleti projektjei szerint az operatív AI:

• valós időben igazítja a hűtési-fűtési rendszerek működését,

• csökkenti a teljesítményt a kihasználatlan zónákban,

• áthelyezi az energiaigényes folyamatokat alacsonyabb díjú időszakokra,

• figyelembe veszi az aktuális időjárást.

Az eredmény: 20–30%-os HVAC-energia-megtakarítás, egyes nagy alapterületű épületekben – például bevásárlóközpontokban – pedig évi több mint 1 millió euró költségcsökkenés.

Miért nincs jelen mégsem a klímapolitikákban?

Bár a technológia bizonyítottan működik, a nemzeti klímaterv-dokumentumok és a COP30 anyagai továbbra is elsősorban a kínálati oldalra fókuszálnak: fosszilis kivezetés, megújulók, finanszírozási programok. A keresleti oldal optimalizálása, a digitalizáció és a valós idejű üzemeltetési hatékonyság viszont alig kap figyelmet.

Karčiauskas szerint az AI digitális „utólagos felújításként” működhetne:

„Komoly kibocsátáscsökkentést lehetne elérni anélkül, hogy új épületekre vagy komplett gépészeti cserékre várnánk.”

A szakértők javaslatai

Az iparági szereplők azt szeretnék elérni, hogy a COP30 nyomán születő nemzeti intézkedéstervek:

• hivatalosan ismerjék el a szoftveralapú energiaoptimalizálást dekarbonizációs eszközként,

• épületenergetikai szabványokba emeljék be az optimalizálási követelményeket,

• tegyék lehetővé, hogy igazolt AI-alapú megtakarítások karbonkreditekben is elszámolhatók legyenek.

A szakértők szerint ezzel egy olyan, azonnal bevethető eszközt lehetne rendszerbe állítani, amely gyors, mérhető és költséghatékony kibocsátáscsökkentést biztosít.