A Coface javított Japán és az USA kockázati besorolásán, s rontott több euróövezeti országén

Hét ország besorolásán javított, kilencet pedig leminősített tavaszi felülvizsgálata során a Coface nemzetközi hitelbiztosító. Magyarország ezúttal nem érintett, de ez – ahogy Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezetője mondja – várható is volt. Ugyanis a bizonytalanság továbbra is fennáll, a napokban történt fordulat ellenére. A hiteltárgyalások megkezdéséhez adott zöld jelzés ugyan egyértelműen erősíti a befektetői bizalmat, de a hétfőn nyilvánosságra hozott konvergencia program és a Széll Kálmán Terv II csak általában gyakorol ilyen hatást, mivel sajnos ronthatja egyes ágazatok kockázati helyzetét. A hazai exportőrök számára több mostani besorolás-változás fontos lehet, beleértve az USA és Japán felminősítését, Portugália, Ukrajna, Szlovénia és Ausztrália leminősítését.

Eltérő pályán mozog a világ három meghatározó fejlett régiója. Egyrészt gyorsul a gazdasági visszaesés üteme az euró-övezetben, ahol a korábbi 0,1 százalékos GDP-csökkenés helyett ma már 0,3 százalékos zsugorodást prognosztizál a Coface az idei évre. Eközben Észak-Amerikában 2 százalék körül stabilizálódik a növekedés dinamikája, Japánban pedig folytatódik a gazdaság talpra állásának folyamata: a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után az idén 1,8 százalékos lehet a GDP bővülési üteme. Európában az látszik, hogy nem keletre és nyugatra válik már szét, hanem inkább délkeletre és délnyugatra. Úgy tűnik, mintha a görögöktől felfelé indult volna el a válság mélyülése, ami húzza le az országokat – mutat rá Kárpáti Gábor, hozzátéve: sajnos Magyarország is inkább délkelet felé tart. Az ügyvezető figyelemre méltónak tartja az amerikai és a japán gazdaság mozgását, ám felhívja arra a figyelmet, hogy – a legfrissebb hírek alapján – mindkét ország megítélésének pozitív változása még nagyon törékeny, s ezt az exportőröknek is figyelembe kell venniük.

A magyar cégeknek mindenképpen szem előtt kell tartaniuk, hogy még a fejlett gazdaságok esetében is igaz, hogy exportpiacaink – akár az amerikaiak, akár az európaiak – pengeélen táncolnak, ismét könnyen elmélyülhet ott is a válság. Ez pedig növekvő kockázatot jelent a magyar exportőrök számára – mondja az ügyvezető igazgató. Még a legstabilabb felvevőpiacok esetében is, hiszen azt soha nem lehet biztosan tudni, hogy ki a végfelhasználó, aki esetleg nem fizet és így elindul a nemfizetés egy dominóeffektusa. Ilyen körülmények között a cégeknek ezt a kockázatot legalább olyan gondossággal kell kezelniük, mint tették azt a 2008-2009-es első válsághullám idején. Nagyon megnőtt a követelésbiztosítás jelentősége – mutat rá Kárpáti, hozzátéve: a cégek komplex szolgáltatásokkal védhetik magukat, olyanokkal, amelynek keretében a jogi támogatástól kezdve, a külföldi partnerek naprakész vizsgálatán át, egészen a viszontbiztosításig mindent egy csomagban megkaphatnak. Egyelőre azonban – teszi hozzá – az exportőrök egy jó része nem használja ki az ilyen komplex szolgáltatások előnyeit.

Az amerikai és japán vállalatok hasznot húznak a kedvező gazdasági kilátásokból

A gazdaság talpra állásának jeleire reagálva a Coface pozitív kilátásokkal látta el az Amerikai Egyesült Államok A2-es besorolását, illetve visszavonta Japán A1-es negatív kilátásait.

Az USA A2-es besorolásának pozitív megfigyelési listára helyezését a Coface többek között azzal indokolja, hogy erősödik az amerikai háztartások bizalma és fogyasztása, az emelkedő üzemanyagárak és az elkölthető jövedelmek stagnálása ellenére is. A munkaerőpiac ma már az egyes államok jelentős számában javul, bár az ütem nem elegendő a munkanélküliség gyors mérsékléséhez. Általában a vállalatok eladósodási szintje nagyon alacsony, és a cégek igen nyereségesek. 2011-ben nőttek a vállalati beruházások. Ugyanakkor az amerikai kis- és középvállalatok helyzete továbbra is ingatagnak mondható a hitelhez jutás nehézségei miatt. Ami a fizetési készséget illeti: a Coface tapasztalatai szerint az amerikai vállalatok jól teljesítenek.

A várakozások szerint a japán gazdaság talpra áll a 2011. márciusi katasztrófák miatt bekövetkezett visszaesés után. A gazdaságot a belföldi kereslet és az erős exporttevékenység húzza. Ez utóbbin belül – mutat rá Kárpáti – főként a gépipar teljesít. A japán gazdaság növekedésének hagyományos motorja, az export hasznot hajt az USA gazdaságának javuló teljesítményéből és a feltörekvő ázsiai országok erejéből. A japán vállalatok fizetési készsége még a gazdasági visszaesés idején is pozitív maradt.

Az európai vállalatok, különösen a portugálok továbbra is viharos vizeken hajóznak

Gyorsuló ütemben folytatódik az euróövezet gazdasági zsugorodása, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában. Mindkét országban romlottak a GDP-kilátások: jelenleg Olaszországban már 1,5, Spanyolországban pedig 1,2 százalékos visszaesés várható az idén. Januárban a Coface mind a két jelentős euró-övezeti gazdaságot leminősítette (A4-re). Az idei év elején mindkét ország esetében a Coface a fizetési készség romlását tapasztalta.

Ezzel egyidőben a Coface határozott romlást tapasztal a portugál vállalatok pénzügyi helyzetében. Valószínű, hogy a recesszió még tovább mélyül az idén (4 százalékos lehet a visszaesés). Tavaly márciusi – A4-re történő – leminősítése után szeptemberben negatív figyelési listára helyezte a Coface Portugáliát, amit most egy fokozattal vissza is minősített B-re. Az európai segítség ellenére az állam fizetőképessége tovább romlik, s a megszorítások időszakát meghosszabbították az európai kereslet esetleges visszaesése miatt. Miként a spanyol cégek, úgy a portugálok helyzetét is a külső eladósodottság robbanása jellemzi – ennek mértéke már meghaladja a GDP 180 százalékát. Ez magyarázza a vállalatok szélsőséges kitettségét a negatív gazdasági fejleményeknek. 2011 óta a Coface a nem-fizetés boomját tapasztalja, különösen az építőiparban, a forgalmazásban és a textiliparban.

Miközben e déli államok leminősítése nem okoz meglepetést, de az, hogy nem tudnak megállni a lejtőn, óriási problémát jelent – mutat rá az ügyvezető igazgató. Ugyanis, mint exportpiacok nagyon komoly hatással vannak az Európai Unió többi tagállamára – indokolta véleményét. Keddi jelentés szerint egyébként Spanyolország már recesszióba került.

Bizonytalanság a régiónkban, Ukrajnában és Szlovéniában romlott a helyzet

Két szomszédos országot is leminősített a Coface. Általában véve a közeli országokban bekövetkező változásokra, s magára a bizonytalanságokra is különösképpen érzékeny egy adott gazdaság – vallja az ügyvezető igazgató. És sajnos az utóbbi időben inkább a negatív fejlemények kerültek túlsúlyba a környező országokban.

Így a 60 százalékban az exporttól – s ezen belül is nagy hányadban a Németországba irányuló kiviteltől –függő Szlovénia kiszállításai mérséklődtek, ezáltal zsugorodott a gazdaság teljesítménye – s így az ország most elveszítette eddigi A2-es besorolását, a Coface eggyel rosszabb kategóriába, A3-asba sorolta az euróövezeti tagállamot. Ukrajna még rosszabbul járt: a Coface megfosztotta az eddigi D besorolás mellett fenntartott pozitív megfigyelési kategóriától. Helyette – ahogy Kárpáti fogalmaz – „visszalökték Ukrajnát a gödörbe”, a legrosszabb D minősítést adva számára. Általános tapasztalat, hogy az Ukrajnához hasonló, fejlődőnek nevezhető országok egyszerűen nehezen tudnak nem hogy növekedést produkálni a válság idején, de még stagnálásra is alig futja az erejükből – vonja le a tapasztalatokat az ügyvezető igazgató. Ez Ukrajna esetében kiváltképpen rossz hír a magyar exportőröknek, s főként a keleti országrészbelieknek – mondja. Ugyanis Ukrajna nagyon nagy felvevőpiaca lehetne a magyar kivitelnek, de az ottani gazdaság olyannyira kockázatos, hogy a kereskedelmi kockázatvállalás alapján nem lehet lefedni az exportőrök követelésbiztosítási igényét. A politikai kockázatok lefedése pedig már állami feladat – mutat rá Kárpáti.

Ausztráliában és Új-Zélandon az erőteljes növekedés ellenére bajban vannak a termelő ágazatok

Annak ellenére is negatív megfigyelés alá helyezte a Coface Ausztrália és Új-Zéland A1-es besorolását, hogy az idén komoly növekedés várható e két országban (2,8, illetve 3,3 százalékos). A növekedést a bányászat húzza, s ez elfedi az ár-versenyképesség mixére érzékenyebben reagáló termelő és idegenforgalmi ágazatok nehézségeit. A bányászati ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat kivéve, a cégek nehezen jutnak hitelhez, ami meghosszabbítja a fizetési határidőket. Az ausztrál vállalatok – egy felmérés tanulsága szerint – több mint a fele jelezte, hogy több mint hatvan nappal meghosszabbította az ügyfeleiknek biztosított fizetési határidőt. Egy hathónapos csúszó skálán mérve, az idén februárban az üzleti fizetésképtelenségek száma 17 százalékkal nőtt Ausztráliában és 109 százalékkal Új-Zélandon.

Habár Ausztrália nagyon távoli, és nem is túlságosan jelentős exportpiacunk, de az ottani fejlemények közvetetten mégis hatnak a magyar gazdaság szereplőire, azon belül is elsősorban a gépiparban tevékenykedőkre – mutat rá egy kevéssé emlegetett összefüggésre Kárpáti Gábor. Mint mondja: nem csak Ausztrália esetében igaz a közvetlen hatás más országok acél- és gépiparára, hanem a hozzá hasonló más gazdaságok esetében is, ahol jelentős súlyt képvisel a bányászat.

Argentínában a kormány megszorító intézkedései megállították a kockázatok tavaly tapasztalt mérséklődését

A Coface megfosztotta Argentína C besorolását a pozitív kilátástól, miután az év elején romlott az ország üzleti környezete. A költségvetési valamint a folyófizetési mérleg pozíciójának romlását kezelendő árfolyam- és importkorlátozó intézkedéseket léptettek hatályba, és ezt követően a Coface a fizetési késedelmek növekedését tapasztalta. A feltörekvő gazdaságokban a vállalati hitelkockázat kulcstényezőjét a protekcionista tendenciák jelentik, s ezek különösen erőteljesen érvényesülnek Latin-Amerikában. A gyakran pozitív gazdasági trendek ellenére – bizonyos szabályozói döntéseknek köszönhetően – az importőrök néha, de kiszámíthatatlan módon nehezebben jutnak devizához.