A célegyenes vége

Március elsejével élesben is elindult az EKÁER-rendszer, melynek részletszabályozását pár nappal a próbaidőszak lejárta előtt hirdették ki. A próbaidőszak tapasztalatairól, a rendszer hatékonyságáról és alkalmazásának nehézségeiről kérdeztük az EKÁER-rendszerben érdekelt piaci szereplőket.

Az EKÁER-rendszer hiányosságai a próbaidőszak alatt jól láthatóan kiütköztek. A törvény értelmezése, pontosítása érdekében a részletszabályokról nem az adózás rendjéről szóló törvény, hanem minisztériumi rendelet gondoskodik. Ennek egyik fő pontja, hogy a kockázati biztosítékadásra vonatkozó kötelezettség és az erre vonatkozó szabályok 2015. március 11-étől, az informatikai fejlesztést igénylő rendelkezések pedig 2015. április 1-jétől, illetve 2015. június 1-jétől hatályosak. A rendszer finomítása feltehetőleg még nem ért véget.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) üdvözölte a kormányzat azon törekvését, hogy az EKÁER két hónapos tesztidőszak tapasztalataira építve, a szakmával együtt átalakítja a működési feltételeket.

„A megjelent rendeletben egyértelműen az látszik, hogy nem volt hiábavaló az elmúlt hetek észrevételdömpingje. Szövetségünk három alkalommal nyújtott be írásos javaslatot az NGM számára az EKÁER-rendszer továbbfejlesztésére” – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

Informatikai oldalról

Poór Károly, a Pannon Szoftver Kft. marketingigazgatója az adatszolgáltatás nehézségeire hívta fel a figyelmet:

– Jelentősen ott nőtt meg az adminisztráció, ahol legalább 50 EKÁER-köteles fuvar van naponta. Itt akár 4-5 embert is minimum alkalmazni kell. Kiváltható lehet IT-fejlesztéssel, de ez nem minden esetben lehetséges. Hallottunk olyat, hogy a munkaszerződést módosították az EKÁER miatt: ha hibás adatbevitel történik, akkor a vizes lepedőt ráhúzzák a munkatársra. Az interneten található egy EKÁER-adminisztrációs kalkulátor, ahol bárki kiszámolhatja, mennyi pluszmunkával fog járni.

A rendszerrel oktatások keretében is meg lehet ismerkedni, mondja el Poór Károly, ezek jellemzően fizetős, a piaci szereplők által szervezett tanfolyamok. Ez pénz és kiesett munkaidő. A másik megoldás az automatizálás, amikor a meglévő szoftverekből kinyert információkat egy inter­facen keresztül xml-formátumban küldik el a NAV-nak. Ez az automatizmus nem minden esetben igaz.

– Január elején kész megoldással álltunk EKÁER IT-megoldással a piac elé elsőként, és ezáltal nagyon sok visszajelzésünk van igényekről, megoldásokról – árulja el a szakember. – A nagyvállalatok, ahol nemzetközi rendszerek vannak, kicsit lassabban és pluszköltségekkel tudják a ritmust felvenni. Elérhetők a piacon jó és megtévesztő megoldások is. Jelenleg azt látjuk, hogy akinek van ERP-rendszere, igyekszik első körben ott megoldani, még akkor is, ha drágább, mint egy platformfüggetlen, csak hogy megőrizze az integrációt – ami helyes is. A platformfüggetlen 3rd party megoldások mellet szól, hogy készen vannak, csak egy minimális sablonegyeztetésre van szükség, és akár felhasználói beavatkozás nélkül is működnek. A fogadóoldalon még akadnak hiányosságok, például nem lehet fuvarozói jogosultsággal xml-feltöltést elvégezni, erre még várni kell.

Információéhség

Joó Hajnalka, az iData key accountja úgy látja, hogy a piaci szereplők igyekeznek megfelelni a rendszernek, de a felkészülési időszak túl rövid volt.

– Mi abban támogatjuk az EKÁER-szám igénylésére kötelezett cégeket, hogy folyamatosan friss információkkal látjuk el a hozzánk feliratkozókat. Alapvetően minket nem érint az EKÁER-rendszer, de GPS-es nyomkövetéssel foglalkozó cégként sok olyan szállítmányozó ügyfelünk van, akiket igen. A két hónapos próbaidő alatt sok kérdés tisztázódott: az alapvető elemekkel a legtöbben már tisztában vannak, de az éles rendszer indulása előtt két nappal még nem ismerik a módosított jogszabály minden részletét, ez újabb problémákat vethet fel. Több olyan külföldi céggel is találkoztunk, akik nem akarnak az EKÁER-számmal foglalkozni, rendszámokat megadni, volt, aki azt mondta, ha kötelező, akkor nem szállít. Hazai partnereknél azt látjuk, hogy mindenki próbálja megérteni és szeretnének megfelelni az EKÁER-rendszernek. Ezért is kapunk annyi érdeklődő levelet és telefonhívást.

„Kiszámíthatatlan és képlékeny”

– A törvényi rendelkezések, illetve a rendszer fizikai használata kiszámíthatatlan és képlékeny, csak a kollégák folyamatos tájékoztatásával és a különböző gazdálkodó szervekkel való szoros együttműködéssel tudunk megfelelő információáramlást biztosítani – mondja Csiszár Zsolt, az FM Logistic Hungary Kft. értékesítési igazgatója. – Nagy támogatást adnak azok a szakmai fórumok, ahol az érintett iparágak képviselői osztják meg tapasztalataikat. Egy olyan rendszert sikerült felállítani, amely egy nagyon bonyolult adatszolgáltatási procedúrán és extra költségterheken keresztül teszi kötelezővé a gazdálkodó szervezetek részére, hogy bizonyítsák, bizony ők nem csalnak az áfával.

Jelentős adminisztratív terheket ró az EKÁER az FM Logisticra is, tudjuk meg Csiszár Zsolttól. Meglévő erőforrásokat köt le, és időt vesz el az érdemi munkától, illetve az új adminisztrációs feladatok elvégzéséhez extra munkaerőt kell felvenni. Olyan személyeket célszerű alkalmazni, mondja, akik képesek a bonyolult adminisztrációt átlátni, és a vámtarifázás egyébként sem egyszerű folyamatát kezelni akár manuálisan, akár pedig félautomata vagy automata rendszerben. Mindezek azonban többletköltségekkel járnak, amelyeket be kell építeni az árba, vagy külön költség­elemként megjelenítve megállapodni a megbízókkal. Az FM Logistic megpróbál minden lehetőségre felkészülni, és megbízói felé már többféle megoldási csomagot is elkészített.

A nehézségek közül Csiszár Zsolt egyet emel ki:

– Mivel a fizikai fuvarozási folyamatokat alvállalkozókkal, illetve depós rendszeren keresztül üzemeltetjük, így a rengeteg különböző szállítmányt a megfelelő időben nehéz összehozni a rendszámokkal, mivel egy szállítmány akár 2-3 különböző forgalmi rendszámú járművön is megfordulhat.

Arra számítanak, hogy a szabályozás nagyobb hangsúlyt fog fektetni a gyűjtőfuvarozás fogalmára, annak komplexitása végett, illetve arra, hogy azok a piaci szereplők, akik valóban tisztességesen járnak el, hosszú távon valamilyen jellegű könnyítésre vagy mentességre számíthatnak. Továbbá a folyamatos technikai tájékoztatás hiányának pótlását, illetve helpdesk csapat felállítását tartják fontos feladatnak az EKÁER fejlesztőcsapatának részéről.

– A cél nemes, de a kivitelezéssel nem jó úton jár a törvényhozó: ez a rendelkezés csak a tisztességes piaci szereplők terheit növeli tovább – fogalmazza meg Csiszár Zsolt. – Véleményem szerint ágyúval lövünk verébre, illetve a törvény, kidolgozatlanságából adódóan, továbbra is kibúvókat biztosít a tisztességtelenül operáló vállalkozások számára az adók kifizetésének megkerülésére.

Nagyban más

Fogarasi Zsolt, a Pick Szeged Zrt. disztribúciós vezetője szerint a szakma képviselőivel egy jóval hatékonyabb rendszert lehetett volna felállítani:

– A jogszabályt mindenféle szakmai előkészítés nélkül alkották meg, elfogadhatatlanul szűk határidőkkel. Nagyon fontos és komoly hiba, hogy a logisztikai szolgáltatókra, mint az ügylet szereplőire nem gondoltak, valamint, hogy a nagy kibocsátók mennyiségeit el sem tudta képzelni a jogalkotó. Ha nem követeljük többen hangosan, a gépi bejelentést nem is ajánlotta volna fel a NAV.

A jogszabály a kapkodás vagy egyéb okok miatt sok esetben pontatlan, az első kihirdetése óta is rengeteget változott és még fog is változni. Erre hogyan készüljön egy jogkövető, de nagy és ezért automatizálni akaró kibocsátó? Éppen kész vagyunk az informatikai fejlesztésekkel, amelyekre a változó környezet és a sokáig nem működő NAV-informatika miatt nagyon kevés időnk maradt. De így is elég komoly pluszadminisztrációt igényel a kézi adatfelvitel a géppel meg nem oldható esetekben, illetve a gépi adatkapcsolat vezérlése. A többletmunkát egyelőre sikerült szétteríteni a munkát végzők között, így minimális pluszkapacitásra volt csak szükség.
A szabályozás nehezen betartható elemei közül Fogarasi Zsolt kiemeli, hogy az egyes küldemények átadásának visszajelentésére csak három munkanap áll rendelkezésre. Ez belföld-belföld forgalomban automatikusan és pontos adatokkal megoldhatatlan. Import esetében a határt befelé átlépő kocsi rendszámának megismerése nagyon nagy energiaráfordítással is szinte lehetetlen. A háromszögügyletek esetén meg kell adni a végső lerakópontot, amit a vevő, kereskedő nyilván nem szívesen ad ki. Ez komoly üzleti kockázatokat rejt.

Szeretnék elérni, hogy a rendszert úgy változtassák, hogy a szállítmányozóként regisztrált felhasználók – tehát nem kibocsátók, kereskedők, hanem logisztikai szolgáltatók – szintén gép-gép kapcsolattal tudjanak rendszámot módosítani. Az informatikai feltételek legyenek stabilak, ne változzanak gyakran, mert azt nem tudják követni.
– Az, hogy a közelmúlt NAV-os fogásai az EKÁER-nek köszönhetők, nem igaz – szögezi le Fogarasi Zsolt.

– Ha a NAV fel akarja deríteni a visszaéléseket, akkor az EKÁER csak nagyon minimális segítséget nyújt abban, hogy a „rendes” adózók szállítmányait látják, és csak a többit kell megállítani az úton. Csak a kockázati biztosíték és annak nagysága tart vissza, mert e nélkül nem kap EKÁER-számot a feladó, vagyis a valótlan bejelentésre előbb-utóbb nem lesz lehetőség.

Mizsei K.