A cégeknek fontos teendői vannak a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával kapcsolatban
A közép- és nagyvállalatoknak hamarosan létre kell hozniuk belső visszaélés-bejelentési rendszerüket. Ennek nem megfelelő működtetése esetén komoly adatvédelmi, munkajogi vagy polgári jogi következményekkel kell szembenézniük – hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda Európai Sokszínűségi Hónap alkalmából szervezett rendezvényén.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/02/money-gdbfe06440_1280.jpg)
Munka- és polgárjogi büntetésre is számíthat, aki mulaszt
A Hungarian Business Leaders Forummal közös esemény célja a sokszínűség és az inkluzivitás fontosságának elmélyítése volt a hazai üzleti életben. Ennek lényeges eleme a megszólalás és kiállás kultúrája, amelybe beletartozik, hogy a munkavállalóknak lehetőségük legyen bejelenteni a vállalatnál történt esetleges visszaéléseket. 2019-ben jelent meg az az uniós irányelv, amely értelmében ki kell alakítani a közérdekű bejelentést tévő személyek védelmének rendszerét. Az intézkedések magyar jogba való átültetése a napokban történt meg.
A még áprilisban elfogadott törvényt a köztársasági elnök először nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Ennek alapján az országgyűlés módosított formában fogadta el a törvényjavaslatot, a törvényt május 25-én hirdették ki, amely az ezt követő 60. napon lép hatályba. Érvénybelépés után a nagyobb vállalatok esetében 60 napon belül, a kisebbek esetében pedig az év végéig lesz kötelező a bejelentési rendszer kialakítása. Ez teszi lehetővé, hogy a munkavállalók úgy tudják bejelenteni a munkavégzésük során észlelt visszaéléseket, hogy ne kelljen tartaniuk az esetleges megtorlástól.
A rendezvényen Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje a rendszer bevezetésével és működtetésével kapcsolatban néhány fontos részletre hívta fel a figyelmet.
A törvény hatálya alá elsősorban a nagyobb cégek tartoznak, de a közszférára – önkormányzatokra, államigazgatási szervekre – is vonatkozik, tehát ezeken a munkahelyeken is lehetőség lesz a visszaélések bejelentésére. A nagy multinacionális cégeknél a bejelentésvédelemnek már hagyománya van. A jogszabály igazi próbája az lesz, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok, a közigazgatás, az önkormányzatok és az egyéb nagy foglalkoztatók – például az egyetemek – vállalati kultúrája a gyakorlatban hogyan illeszkedik a törvényhez.
A Baker McKenzie szakmai értelmezése szerint nemzetközi cég esetében nem elegendő a cégcsoportszintű bejelentővédelmi rendszer, hanem egyértelműen helyi szinten is ki kell alakítani azt. Az 50-250 fős cégek esetében több munkáltató közösen működtethet ilyen rendszert, de a nagyobb foglalkoztatóknál már saját rendszert kell létrehozniuk, a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozások pedig létszámtól függetlenül kötelesek bevezetni.
A bejelentési rendszer, illetve a panaszok kivizsgálása házon belül is működtethető, de bejelentővédelmi ügyvédnek vagy külső szervezetnek is kiszervezhető. Itt arra kell ügyelni, hogy a pártatlanság és összeférhetetlenség tekintetében a magyar jogszabály szigorúbb követelményeket fogalmaz meg a bejelentővédelmi ügyvéddel és a külső szolgáltatókkal szemben, mint az eredeti EU-irányelv, nevezetesen azt, hogy megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd vagy a külső szervezet más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.
„Ha a bejelentővédelmi rendszer kiépítése elmarad, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kötelezheti a szervezetet ennek pótlására. A rendszernek szigorú adatvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A munkahelyi visszaélések szankciója pedig polgári jogi vagy munkajogi felelősségre vonás lehet. Úgy kell tehát rugalmas, emberközpontú rendszert bevezetni és működtetni, hogy közben számos jogszabályi követelményt kell nagyon pontosan betartani”
– tette hozzá Dr. Óváry-Papp Nóra.
Kapcsolódó cikkeink
A fogyasztóknak kedvez a jótállás szabályainak változása
A kötelező jótállásra vonatkozó szabályok módosításával a fogyasztók újabb és…
Tovább olvasom >Baker McKenzie: új partnerek kinevezése a budapesti irodában
A Baker McKenzie 2024. július 1-jével Horányi Mártont, a budapesti…
Tovább olvasom >Kiváló elismerést érő munkahelyi gyakorlatok a Borsodi Sörgyárnál
A Borsodi Sörgyár is elnyerte a Hungarian Business Leaders Forum…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >Új termékigazgatót nevezett ki az Auchan
Július 1-től Varga László látja el az Auchan Magyarország termékigazgatói…
Tovább olvasom >