A bruttó átlagkereset félrevezető lehet: jelentős kereseti egyenlőtlenségek vannak Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közli a bruttó átlagkeresetet, azonban ez az adat sok esetben nem tükrözi a valós jövedelmi viszonyokat, mivel elfedi az egyenlőtlenségeket. A Portfolio.hu által kikért jövedelmi tizedekre lebontott kereseti adatokból kiderült, hogy a munkavállalók 66,5 százaléka kevesebbet keres, mint az országos bruttó átlagkereset. A GKI Gazdaságkutató Intézet pedig azt vizsgálta, hogy a kereseti tizedek között hogyan oszlik meg a teljes keresettömeg.
A legjobban keresők kapják a keresettömeg nagyobb részét
A GKI számításai szerint a teljes állásban dolgozók legjobban kereső 10 százaléka több bért visz haza, mint az alsó 50 százalék együttvéve. A legalsó kereseti tized a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát adja, míg a legfelső tized 28,1 százalékát birtokolja – ez nyolcszoros különbséget jelent. A második leggazdagabb tized is csupán feleannyi részesedéssel bír, mint a legfelső réteg.
A kereseti egyenlőtlenségek hatása a fogyasztásra
A GKI elemzése szerint a keresetek ilyen mértékű eloszlása a fogyasztási szokásokra is jelentős hatással van. Közgazdasági alapelv, hogy a kisebb keresetűek jövedelmük nagyobb részét fordítják fogyasztásra, míg a magas keresetűeknél magasabb a megtakarítási ráta. A jelentős kereseti különbségek ezért kedvezőtlenül hatnak a kiskereskedelmi forgalomra és a fogyasztás növekedésére.
Nőtt a kereseti különbség 2024-ben
A 2024-es minimálbér-emelés következtében az alsó kereseti tizedben százalékosan nagyobb volt a növekedés (10-15%), mint a legfelső tizedben, de nominálisan a különbségek tovább nőttek. Az alsó tizedben dolgozók havi bruttó keresete 29 500 forinttal emelkedett, míg a legfelső tizedben ez az összeg 166 600 forint volt.
Ennek következtében a felső három kereseti tized súlya a teljes keresettömegen belül 2023-ról 2024-re 48 százalékról 54 százalékra nőtt.
A gazdasági növekedésre is hatással van az egyenlőtlenség
A GKI szerint a keresetek eloszlásának torzulása számos kedvezőtlen hatással jár. A magas keresetűeknél képződő jövedelmek nagyobb része megtakarításként jelenik meg, míg az alacsony keresetűek kevésbé tudják növelni fogyasztásukat. Ez azt eredményezi, hogy a kereseti egyenlőtlenségek fékezik a hazai fogyasztás bővülését, ami a gazdasági növekedés szempontjából sem elhanyagolható tényező.
A jelentős jövedelmi különbségek kérdése így továbbra is fontos gazdasági és társadalmi kihívás marad Magyarországon.
Kapcsolódó cikkeink
30 százalékkal drágult az étkezési tojás az év első felében
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) a tojás…
Tovább olvasom >Tovább nőtt a könnyű és a nehéz bárány ára
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió juh- és…
Tovább olvasom >GKI: Idén érezhetően csökkentek a cégek áremelési szándékai, de a költségoldali nyomás továbbra is jelen van
2025 eddig eltelt részében a magyarországi üzleti szektor több ágazatában…
Tovább olvasom >További cikkeink
A mai nappal feléljük a Föld erőforrásait, és ebben már vaskosan benne van valami, amire nem is gondolunk
Július 24-én van idén a globális Ovreshoot Day, vagyis a…
Tovább olvasom >Tarja, vizes törölköző, trükkök – így grillez a magyar!
Dübörög a nyár, a grillsütők folyamatosan dolgoznak, és a magyar…
Tovább olvasom >Préda Máté a DODO új magyarországi vezetője
Az utolsó kilométeres, okoslogisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO Préda Mátét bízta…
Tovább olvasom >