A bruttó átlagkereset félrevezető lehet: jelentős kereseti egyenlőtlenségek vannak Magyarországon

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 20. 10:55

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közli a bruttó átlagkeresetet, azonban ez az adat sok esetben nem tükrözi a valós jövedelmi viszonyokat, mivel elfedi az egyenlőtlenségeket. A Portfolio.hu által kikért jövedelmi tizedekre lebontott kereseti adatokból kiderült, hogy a munkavállalók 66,5 százaléka kevesebbet keres, mint az országos bruttó átlagkereset. A GKI Gazdaságkutató Intézet pedig azt vizsgálta, hogy a kereseti tizedek között hogyan oszlik meg a teljes keresettömeg.

A legjobban keresők kapják a keresettömeg nagyobb részét

A GKI számításai szerint a teljes állásban dolgozók legjobban kereső 10 százaléka több bért visz haza, mint az alsó 50 százalék együttvéve. A legalsó kereseti tized a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát adja, míg a legfelső tized 28,1 százalékát birtokolja – ez nyolcszoros különbséget jelent. A második leggazdagabb tized is csupán feleannyi részesedéssel bír, mint a legfelső réteg.

A kereseti egyenlőtlenségek hatása a fogyasztásra

A GKI elemzése szerint a keresetek ilyen mértékű eloszlása a fogyasztási szokásokra is jelentős hatással van. Közgazdasági alapelv, hogy a kisebb keresetűek jövedelmük nagyobb részét fordítják fogyasztásra, míg a magas keresetűeknél magasabb a megtakarítási ráta. A jelentős kereseti különbségek ezért kedvezőtlenül hatnak a kiskereskedelmi forgalomra és a fogyasztás növekedésére.

Nőtt a kereseti különbség 2024-ben

A 2024-es minimálbér-emelés következtében az alsó kereseti tizedben százalékosan nagyobb volt a növekedés (10-15%), mint a legfelső tizedben, de nominálisan a különbségek tovább nőttek. Az alsó tizedben dolgozók havi bruttó keresete 29 500 forinttal emelkedett, míg a legfelső tizedben ez az összeg 166 600 forint volt.

Ennek következtében a felső három kereseti tized súlya a teljes keresettömegen belül 2023-ról 2024-re 48 százalékról 54 százalékra nőtt.

A gazdasági növekedésre is hatással van az egyenlőtlenség

A GKI szerint a keresetek eloszlásának torzulása számos kedvezőtlen hatással jár. A magas keresetűeknél képződő jövedelmek nagyobb része megtakarításként jelenik meg, míg az alacsony keresetűek kevésbé tudják növelni fogyasztásukat. Ez azt eredményezi, hogy a kereseti egyenlőtlenségek fékezik a hazai fogyasztás bővülését, ami a gazdasági növekedés szempontjából sem elhanyagolható tényező.

A jelentős jövedelmi különbségek kérdése így továbbra is fontos gazdasági és társadalmi kihívás marad Magyarországon.