A bruttó átlagkereset félrevezető lehet: jelentős kereseti egyenlőtlenségek vannak Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közli a bruttó átlagkeresetet, azonban ez az adat sok esetben nem tükrözi a valós jövedelmi viszonyokat, mivel elfedi az egyenlőtlenségeket. A Portfolio.hu által kikért jövedelmi tizedekre lebontott kereseti adatokból kiderült, hogy a munkavállalók 66,5 százaléka kevesebbet keres, mint az országos bruttó átlagkereset. A GKI Gazdaságkutató Intézet pedig azt vizsgálta, hogy a kereseti tizedek között hogyan oszlik meg a teljes keresettömeg.
A legjobban keresők kapják a keresettömeg nagyobb részét
A GKI számításai szerint a teljes állásban dolgozók legjobban kereső 10 százaléka több bért visz haza, mint az alsó 50 százalék együttvéve. A legalsó kereseti tized a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát adja, míg a legfelső tized 28,1 százalékát birtokolja – ez nyolcszoros különbséget jelent. A második leggazdagabb tized is csupán feleannyi részesedéssel bír, mint a legfelső réteg.
A kereseti egyenlőtlenségek hatása a fogyasztásra
A GKI elemzése szerint a keresetek ilyen mértékű eloszlása a fogyasztási szokásokra is jelentős hatással van. Közgazdasági alapelv, hogy a kisebb keresetűek jövedelmük nagyobb részét fordítják fogyasztásra, míg a magas keresetűeknél magasabb a megtakarítási ráta. A jelentős kereseti különbségek ezért kedvezőtlenül hatnak a kiskereskedelmi forgalomra és a fogyasztás növekedésére.
Nőtt a kereseti különbség 2024-ben
A 2024-es minimálbér-emelés következtében az alsó kereseti tizedben százalékosan nagyobb volt a növekedés (10-15%), mint a legfelső tizedben, de nominálisan a különbségek tovább nőttek. Az alsó tizedben dolgozók havi bruttó keresete 29 500 forinttal emelkedett, míg a legfelső tizedben ez az összeg 166 600 forint volt.
Ennek következtében a felső három kereseti tized súlya a teljes keresettömegen belül 2023-ról 2024-re 48 százalékról 54 százalékra nőtt.
A gazdasági növekedésre is hatással van az egyenlőtlenség
A GKI szerint a keresetek eloszlásának torzulása számos kedvezőtlen hatással jár. A magas keresetűeknél képződő jövedelmek nagyobb része megtakarításként jelenik meg, míg az alacsony keresetűek kevésbé tudják növelni fogyasztásukat. Ez azt eredményezi, hogy a kereseti egyenlőtlenségek fékezik a hazai fogyasztás bővülését, ami a gazdasági növekedés szempontjából sem elhanyagolható tényező.
A jelentős jövedelmi különbségek kérdése így továbbra is fontos gazdasági és társadalmi kihívás marad Magyarországon.
Kapcsolódó cikkeink
GKI Elemzés: Júniusban nem változott a GKI konjunktúra indexe, de tovább csökkent a cégek inflációs várakozása
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >Az unió nettó exportőr tojásban és tojástermékekben
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) a tojás-…
Tovább olvasom >Tovább emelkedett a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2025 január–áprilisában a szarvasmarha…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fitch: élénkülő világgazdaság a vámháborús enyhülés nyomán – Kína és az USA húzhatja a növekedést
A vártnál erősebb gazdasági teljesítményre számít 2025-ben a Fitch Ratings:…
Tovább olvasom >A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad
A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat…
Tovább olvasom >Csatlakozik a Bonafarm Csoporthoz Szautner Péter
A Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyetteseként és csoport stratégiai igazgatóként folytatja pályafutását…
Tovább olvasom >