A brit kormány elhalasztja a magas só,- zsír és cukortartalmú élelmiszerekre tervezett szigorító intézkedéseket

Hol a harc az elhízás ellen?

A kormányzat elhízás-ellenes stratégiájának és az egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetését előirányozó politikájának egyik sarkalatos pontjaként értékelték korábban a most elhalasztott, az egészségtelen élelmiszerek reklámozására és árakciózására vonatkozó intézkedéseket. Az érintett termékkör vonatkozásában az „egyet fizet kettőt vihet/ kettőt fizet hármat kap” típusú akciók tiltása 2023 októberéig tolódik ki, az este 9 óra előtt történő televíziós reklámozás pedig így csak 2024 januártól lesz tilos. Az egészségtelennek titulált termékek üzletben való kihelyezésének szabályozása ugyanakkor életbe lép a tervezett időpontban. 

Az élelmiszeripar üdvözölte, hogy a kormány a döntésekor figyelembe vette a megélhetési válság következményeit. Ugyanakkor az ágazat szereplői nem mindannyian értenek egyet ezzel az állásponttal, mert egyes márkák visszalépésnek tartják a halasztást, csakúgy, mint a népegészségügyi szempontokat előtérbe helyező szervezetek.

A rákkutatással foglalkozó Cancer Research UK arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhízott felnőttek száma öt éven belül meg fogja haladni az egészségesek számát Nagy-Britanniában. A jelentésük szerint, amennyiben a túlsúly és elhízottság kialakulásának jelenlegi trendjei folytatódnak, akkor hamarosan 10 emberből 7 túlsúlyosnak vagy elhízottnak fog számítani az országban. Ezért a szakértők azonnali és bátor intézkedéseket sürgetnek az elhízottsággal szemben, mivel ez az egyik legfontosabb, és megelőzhető rizikófaktor a rák kialakulásában. 

A sztár séf, Jamie Oliver a múlt hét végére tüntetést szervezett a miniszterelnöki rezidencia elé és azzal vádolta meg Boris Johnson-t, hogy politikai játszmákban áldozza be a gyerekek egészségét. 

Mindeközben egy új YouGov fogyasztói kutatás arra enged következtetni, hogy a britek többsége egyébként nem támogatná a HFSS élelmiszerekre vonatkozó szigorítások bevezetését (így egészségügyi figyelmeztetések elhelyezését a csomagolásokon, vagy a dohánytermékekhez hasonló, egyszínű csomagolások előírását). A becslések szerint a brit vásárlók jelenleg az élelmiszerekre fordított büdzséjük mintegy 40 százalékát fordítják HFSS élelmiszerek vásárlására, és ennek kábé 15 százaléka megy el olyan termékekre, amelyekre a tervezett szigorítások vonatkoznak majd. Vagyis a kutatás rámutat egy fontos kérdésre a politikusok számára: mennyire lehetnek sikeresek azok az elhízás-ellenes intézkedések, amelyeket a közvélemény nem támogat?

Végezetül megjegyzendő, hogy a GlobalData elemzői azt javasolják az élelmiszer-előállítóknak, hogy az egészséges opciók megteremtésével kezeljék az áremelkedések problémáját. Vagyis a kisebb kiszereléseket lehetne úgy is pozícionálni, mint „önnek jobbat” termékeket, arra hivatkozva, hogy a kisebb mennyiségnek köszönhetően kisebb lesz a társuló kalóriabevitel is…

Forrás: Foodnavigator.com