A bor, mint iránytű: tapasztalatcsere a hazai és osztrák borászok között

A borok és gasztronómia – a mindennapokon túl – egyre meghatározóbb szempont a következő úti cél kiválasztásakor is. Ezért az első Magyar-Osztrák Bortalálkozón résztvevő hazai és osztrák borászok erről és két ország közös kihívásairól cserélnek majd tapasztalatot a DiVino Borbárban.

„Magyarország és Ausztria földrajzilag és történelmileg is közel állnak egymáshoz, de a két ország borvidékei, szőlőfajtái között is sok párhuzamot találni” – mondta el az esemény ötletgazdája, Emanuel Lehner, az Österreich Werbung közép-európai vezetője. Ráadásul a borkultúra – a gasztronómiával együtt – egyre több követőt toboroz, akik egy-egy hosszú hétvége tervezésekor, vagy a következő nyaralás úti céljának kiválasztásakor ezt a szempontot is figyelembe veszik.

A 2013-as adatok szerint a magyar turisták legkedveltebb célpontja Stájerország, amely egyike a négy osztrák bortermelő régiónak. Az összesen itt töltött közel 435 ezer vendégéjszaka szezonális eloszlása azonban azt mutatja, az utazók közel 70 százaléka télen érkezik a régióba, míg Burgenland esetében éppen fordított az arány, ide nyáron látogatnak szívesebben a magyarok, amikor a borturizmus is hangsúlyosabb. A vendégéjszakák száma itt nem éri el a 27 ezret, ám a határon innen található közeli szálláshelyek miatt a turisták számát magasabbra becsülik.

A borkedvelők döntésében természetesen a régiónak és meghatározó szőlőfajtáinak jut a legfontosabb szerep, de e mellett a szolgáltatások és programlehetőségek vagy akár a modern építészet, sőt a megfelelő marketing is szerepet játszik a borkedvelő turisták döntésében. Ezeket a témákat – köztük a legsikeresebb megoldásokat és a legkomolyabb kihívásokat – járják majd körül a DiVino Juniborászai, akik négy osztrák pincészet képviselőit látják majd vendégül a szakmai találkozón 2014. március 11-én. Másnap pedig a borbár vendégei is egymás mellett kóstolhatják majd az osztrák és magyar borokat.

Borászok új generációja ad lendületet a bormarketingnek
Az osztrák borok példája, vagy ahogy sokan emlegetik, az „osztrák borcsoda” azért is érdekes téma, mert bár Ausztria a világ bortermelésének csupán egy százalékát adja, minőségi boraikra az elmúlt két évtizedben felfigyelt az egész világ. Tavaly az alacsonyabb hozamú szüret ellenére rekord évet zárt Ausztria, a borexport értékben elérte a 137.5 millió eurót, míg a literenkénti ár 3 euró fölé emelkedett. Mennyiségben sem csökkentek 45 millió liter alá, amelynek 2013-ra 95 % palackozott bor. Ezen statisztikák alátámasztják, hogy a tradicionális, legtöbbször öt hektár alatt gazdálkodó borászatoknak sikerült elérniük, hogy kitűnjenek minőségükkel és egyedi jellegükkel. Például Jancis Robinson, a neves borszakíró átlagpontjai szerint az osztrákok fehérborban egyenesen világelsők. A borász családok újító tagjai pedig tanulással, nemzetközi gyakorlattal dolgoznak a folytatáson. Épp ahogy a hazai borászok új generációja is, akik szintén nem méretükkel, inkább stílusukkal és új irányvonalakkal építik a magyar borok hírét.

Olaszrizling Badacsonyból vagy Stájerországból, Kékfrankos Szekszárdról vagy Burgenlandból, desszertbor Tokajról vagy a Fertő tó mellől – az 1. Magyar-Osztrák Bortalálkozón a fiatal borászok mind a közös szőlőfajtákról, mind a borvidékek programkínálatáról beszélgetnek majd. A találkozó házigazdája Miklós Csabi móri borász lesz, a hazai Junibor csapatot Laposa Bence, ifj. Szepsy István (Szent Tamás Pincészet), ifj. Figula Mihály, Takler András és Árvay Angelika képviseli, míg Ausztriából a Wohlmuth, Leth, az Angerhof-Tschida és a Tesch Borászat érkeznek Budapestre.

Három tipp, miért érdemes szomszédolni – és nem csak borkedvelőknek!
– Burgenland Golsi borútja a „borkultúrháznak” köszönhetően rögtön a túra elején az osztrák borvilág egyik legszebb építészeti alkotásával várja a túrázókat. A Domäne Pöttelsdorfban látványos multimédiás eszközök illusztrálják a jó osztrák bor készítésének titkát, míg az emblematikus Hillinger merész, egyben energiatakarékos megoldásaival és pazar kilátással várja a bor és építészet rajongóit.

– Stájerország vulkanikus szőlődombjain sétálva garantáltan nem fogunk elfáradni, mivel a poharakat itt legtöbbször a hihetetlenül friss és jellegzetesen aromatikus sauvignon blanc-nal töltik meg. A régió másik különlegességét, a Schilcher néven ismert rosét szintén érdemes megkóstolni, ezt a helyi specialitást kék wildbacher szőlőből készítik és egy költőjük úgy tartja róla, hogy a tökmagolajjal és vagdalt hússal együtt ez biztosítja az egész régió olajozott működését.

– Alsó-Ausztria – a világhírű zöld veltelini, vagyis Grüner Veltliner hazája –kihagyhatatlan állomás borkedvelőknek, hiszen itt, a „Weinviertel” néven emlegetett országrészben készítik az osztrák borok több mint felét. De még egy rekordot tartanak, méghozzá a borutakét – konkrétan 830 kilométernyi túraútvonalat járhatunk itt be szőlőhegyeken, falvakan és pincesorokon át. Például a kiváló rizlingjeriől ismert Wachauban is, amely meredek lejtői és a festői látvány miatt felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára. Kamptalban pedig a futurisztikus stílusú, de több száz éves borospincéket is rejtő Loisium bormúzeumban képezhetjük tovább magunkat, vagy a szintén Loisium nevet viselő hotel wellness oázisában járhatunk utána, milyen speciális kezelésekhez használható még a helyi szőlő és bor.