A beszállítók versenyképességének növekedésében nagy szerepet játszanak a multik

A kereskedelmi láncok hatása a beszállítókra leginkább az ellentmondásos jelzővel írható le.

A Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2007 első fél évében végzett kutatása a nagyméretű kiskereskedelmi láncok és beszállítóik üzleti kapcsolatait vizsgálta. A felmérésből kiderült, az üzleti kapcsolatokban jelentkező erőfölény és az ehhez kapcsolódóan kialakuló bizonytalanság, kiszámíthatatlanság piactorzító hatással járhat, azonban jól mérhető a láncok ösztönző hatása is a beszállítóknál történő innovációra, termékfejlesztésre.
 A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából kutatás eredményei alátámasztották, hogy a vevői erő megnyilvánulási módjai a magyar piacon már hasonló mértékben tapasztalhatók, mint a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok bármelyikében. Minél nagyobb egy lánc ereje méretét és eszközei fejlettségét tekintve, annál inkább él ezekkel az eszközökkel. Kutatási eredményeink arra utalnak, hogy mindez nem a méretük, árbevételük alapján gyengébb és kiszolgáltatottabb beszállítókat érinti leginkább, hanem azokat az erősebb, dinamikusabb cégeket, amelyeknek növekedési képességük következtében alapvető érdekük, hogy a fogyasztók minél szélesebb köréhez eljuthassanak, és amelyek a gazdaság növekedéséhez leginkább hozzájárulhatnak.
A kiskereskedelmi láncok által támasztott követelmények, az általuk használt logisztikai, elektronikus rendszerek fejlesztéseket, hatékonyságnövelő intézkedéseket is ösztönözhetnek a gyártó cégeknél. Kutatásunk is megerősítette, hogy a kereskedők igényei, elvárásai fontos tényezőnek számítanak a gyártókat/termelőket érintő változások, fejlesztések megvalósulásában. A kereskedők kezdeményezése különösen a magyar tulajdonban lévő kisméretű, ám jelentősebb árbevételű vállalkozások életében játszik nagy szerepet, s így hozzájárul e cégek versenyképességének növekedéséhez.
A felmérésből kiderült, a kiskereskedelmi láncok magas arányban (hozzávetőleg 40 százalék írásban és 15 szóban) kötik ki a megállapodásokban a legkedvezőbb feltételek alkalmazását, jóllehet ez a kereskedelmi törvény szerint tilos. A beszállítók csaknem negyede számolt be arról előfordult már, hogy valamely terméküket első vagy második legfontosabb vevőjük nyomós indok nélkül „kilistázta”, azaz az áruházak polcairól eltávolította. Leginkább a beszerzési társulások élnek ezzel az eszközzel.

A kereskedelmi partnerek 64 százaléka, ezen belül a kiskereskedelmi láncok 73 százaléka tart igényt valamilyen jogcímen a beszállítóktól visszatérítésre. Egy beszállító cég átlagosan öt jogcímen ad az általa kínált árból visszatérítést, ennek átlagos mértéke 16 százalék. A díjak és költségtérítések alkalmazása leginkább a több kereskedelmi láncot is képviselő beszerzési társulások esetében jellemző gyakorlat. A beszállítók jellemzői szerinti vizsgálatban ismét azt tapasztaltuk, hogy nem a leginkább függő helyzetben lévő, hanem az erősebb piaci helyzetű, gyakran külföldi tulajdonban lévő vállalatokat érintik fokozottabban ezek a kiadások.