A beszállítók koncentrációja következik?

Bár a válság alaposan átírta a magyar élelmiszer-forgalmazás trendjeit is, egyelőre a hazai, kisboltokra épülő láncok forgalmának stabilizálódása, sőt növekedése ellenére sem tört meg a nagy kereskedelmi láncok fölénye, azok ma is a napi cikkek forgalmának meghatározói.Jól megfigyelhető koncentráció ment végbe Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelemben az elmúlt másfél évtizedben – magyarázta a jelenlegi helyzetet dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda versenyjoggal foglalkozó szakértője –, de eközben kialakultak a sajátos, hazai modellek. A kisebb üzletek franchise-rendszereket kialakítva sikerrel vették fel a versenyt a multinacionális hálózatokkal, bizonyos tevékenységeket egységesítettek, miközben megőrizték sajátos jellegüket és megmaradt köztük a verseny: így létrejöttek a városi belső kisboltokból álló hazai láncok.
Ezzel párhuzamosan megjelent az úgynevezett vevői erő fogalma, amely lényegében a kereskedők és a beszállítók közötti egyenlőtlen alkuhelyzetet írja le. A multinacionális üzletláncok ugyanis szükségképpen, a koncentrációból fakadóan befolyásos piaci helyzetben vannak, és alkuerejüket használják is a szerződéses feltételek kialakítása során. A beszállítók tehát olyan szerződéses feltételekkel szembesülhetnek, mint például a kiskereskedelmi üzletlánc által meghatározott polcpakolók vagy más szolgáltatók kötelező igénybevétele. A multinacionális cégektől azonban értelemszerűen nem kérhető számon a számukra – akár egyoldalúan – előnyös szerződéses feltételek alkalmazásának mellőzése, ha az egyébként a jogszerűség keretein belül marad. Ilyen gyakran felhozott feltételek például a hosszú fizetési határidők, a polcpénz kikötése, a nem együttműködő magatartás esetén a kilistázás, vagyis az ideiglenes vagy végleges száműzetés alkalmazása.
Mint dr. Firniksz Judit magyarázza, a koncentrációs folyamat a közösségi élelmiszerpiacon gyakorlatilag elkerülhetetlen jelenség, azonban nem szükségszerű, hogy a sok, egymástól független beszállító külön-külön álljon szembe a kereskedelmi láncok koncentráltabb és erősebb mezőnyével folytatott alkuk során.
Ahogy a helyi kisboltok megtalálták a maguk válaszát a franchise-rendszer kialakításával, úgy a beszállítók előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy kidolgozzák a maguk túlélési stratégiáját. Olyan formát kell találniuk, amely úgy ellensúlyozza a méretükből eredő versenyhátrányt, hogy közben megfelel a versenyjogi szabályozásnak, és az abból származó előnyök végső soron a fogyasztóknál is jelentkeznek.
Mint a szakértő magyarázta, a legkézenfekvőbb megoldás a beszállítók közötti együttműködés megvalósítása lenne. Nem egyszerű ugyanakkor meghatározni, hogy ez milyen formában öltsön testet, milyen mélységben valósuljon meg és legfőképpen, hogy mi legyen az együttműködés célja és hatóköre.
A versenyjogi rendelkezések szerint ugyanis tilos az olyan megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, ilyen hatást fejt vagy fejthet ki.
Pontosan ezért sújtotta 2009. június 4-i határozatában összesen több mint 71 millió forint bírsággal a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Pékszövetséget, továbbá számos sütőipari vállalatot (lásd keretes anyagunkat). Az együttműködés ugyanis kívánatos, de nem korlátozhatja a versenyt, mert evvel végső soron a fogyasztói érdekek sérülnek. Az alternatívákat ezért érdemes egy kicsit hosszabban és behatóbban mérlegelni, hiszen a szövetséget kötők feje felett mindig ott lebegnek a versenyjog szankciói.
Ilyen esetekben akár segítséget jelenthet egy értékesítési társulás keretében történő közös érdekérvényesítés. Az ilyen társulásban az értékesítés bizonyos elemei, valamint az azt elősegítő egyéb tevékenységek (így például a tárolás, hűtés) együttesen valósulnak meg úgy, hogy a résztvevők közötti verseny egyébként nem csorbul.
Egy szervezett formában megvalósuló együttműködés egységesen és ütőképesen képviselheti a tagjait a kereskedőkkel történő szerződéskötés során. A végső cél azonban mindig a fogyasztók védelme, akik nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe a társulás létrejötte miatt.