A beruházási célú hitelek több mint fele nem valósult volna meg az nhp nélkül

A beruházási célú hitelek több mint felét nem vették volna fel a kis- és középvállalatok a növekedési hitelprogram (nhp) nélkül, amely így jelentősen hozzájárult a gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítéséhez – hangsúlyozta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az nhp tavaly decemberben lezárult második szakaszát értékelő sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Kulcskérdésnek nevezte a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének növelését, mivel az jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól nemzetközi összehasonlításban. Véleménye szerint ezt a rendszerváltás óta fennálló termelékenységi különbséget sikerül középtávon mérsékelni a program keretében megvalósított addicionális fejlesztő beruházásokkal.

Pulai György, az MNB főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy trendforduló következett be a kkv-hitelezésben az nhp megjelenésével. A 2013 őszén indult második szakaszban és az nhp plusz keretében mintegy 27 ezer vállalkozás jutott forráshoz, együttesen 1425 milliárd forint értékben, a keretösszeg 95 százalékát kihasználva.

Kiemelte: a program nélkül lényegesen alacsonyabb lett volna a bruttó hazai termék (GDP) növekedése. A hitelkínálat növekedéséből kiindulva, az nhp-nak köszönhetően a gazdasági növekedés 1-1,5 százalékponttal lett magasabb 2014-2015-ben – mondta.

A legtöbb forrás a kereskedelembe, mezőgazdaságba és a feldolgozóiparba jutott el a program segítségével Pulai György ismertetése szerint. Az eredmények közé sorolta a főosztályvezető azt is, hogy míg 2013 előtt a közép-magyarországi régió dominált a hitelállomány eloszlását tekintve, az nhp második szakaszában már más régiók is több hitelhez jutottak, segítve a felzárkózást. A mezőgazdaságnál különösen nagy volt az nhp aránya, az összes hitel mintegy 80 százalékát nyújtották a programon keresztül az ágazatban – mondta.

Pulai György sikeresnek, de átmeneti eszköznek nevezte a programot, amelynek kivezetése szükségszerű, tartós fennmaradása ugyanis gátolja a hitelezés piaci alapokra való átvezetését. Jelentős visszaesést okozott volna a beruházásokban és a hitelezés alakulásában, ha egy lépésben vezetik ki a programot, ezért döntöttek a fokozatos kivezetés mellett – fejtette ki. Az nhp harmadik, kivezető szakasza a növekedés támogató program (ntp) részét képezi, amelyen belül a piaci hitelprogram már más eszközökkel segíti a hitelezés piaci alapokra történő átvezetését – mondta.

Virág Barnabás az nhp esetleges, piaci hiteleket kiszorító hatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: a hitelfelvételi szándék a kereslettől függ, az elmúlt években pedig javult a konjunktúra Magyarországon. Fejlesztésre folyamatosan szükség van, nemcsak gazdasági növekedés esetén, hanem a termelési hatékonyság növelése érdekében is – vélekedett. Kezdetben az exportra termelő vállalkozások tudtak jó eredményekről beszámolni, de az elmúlt másfél évben már a belföldre termelő vállalatok is egyre nagyobb szeletet szeretnének kihasítani a növekedésből – vélekedett. (MTI)