A belkereskedelem növekedése utoléri az exportét

A magyar gaz­­daság 2014 után idén is az EU 1,8 százalékos átlagánál gyorsabban fog ugyan növekedni, de a tavalyi 3,6 százalékos bővülési ütem megközelítésére nincs esély: a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2,5 százalék körüli ütem valószínű.

A GKI a magas, 3,4 százalékos első negyedévi ütem, valamint a kedvező gazdasági várakozások hatására emelte meg korábbi növekedési előrejelzését. Míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az EU-ban, idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. A magyar gazdaság ugyanis az EU 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint idén és jövőre is lassulni fog, a prognózisok csak ennek mértékében térnek el egymástól. Az első negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, és a szlovák is csak minimálisan maradt el a magyar mögött. A magyar fékeződés mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával – és jövő évi visszaesésével – függ össze. A tavaly csúcsukra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek már tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem lehet képes ellensúlyozni a következő támogatási ciklus. Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontjára zuhant.

A beruházások az első negyedévben 4,5 százalékkal csökkentek, ami főleg az EU-támogatású szektorokban következett be, de a feldolgozóipar is csak stagnálásra volt képes. Mivel az első negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat.

Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja s a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, a Fed kamatemelése pedig még várat magára.

2015 első negyedévében az építőipar 9 százalékkal, az ipar 8 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal bővült. Az építőipar rendelésállománya azonban zuhanórepülésben van, az év egészében 3 százalék körüli bővülés várható. Az iparban továbbra is az export, illetve a járműipar húzza a termelést, de a belföldi értékesítés bővülése is kezd felzárkózni a kivitel mellé, dinamikus a gumi-, az élelmiszer- és elektronikai ipar fejlődése is. Az év során azonban némi lassulás valószínű (6 százalékra), miként a kiskereskedelemben is (5 százalékra), főleg a fehéredés okozta bővülés kifutásával. A mezőgazdaságban két jó év után visszaesés lehet.

Az első negyedévben a bruttó keresetek 4,1 százalékkal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak három százalékkal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nőni fog, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5 százalék alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve a tavalyi 1,6 százalékról 2,5 százalékra gyorsul.

Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, és a második félévben a rezsicsökkentés és olajáresés-bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. A forint a tavaszi erősödés után – főleg a görög fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanság, de az alapkamat folytatódó mérséklése miatt is – májusban ismét gyengült. Idén is elérhető a szükségesnek látszó, a tervezett 2,5 százaléknál kedvezőbb, 2,2% körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi.