A barnamezős beruházások felé terelnék a befektetőket az új építészeti törvények és rendeletek

Lánszki Regő a tárca országjáró építészeti fórumának 11. állomásán kifejtette, a zöldterületek aránya az 1950-es évek óta csökken, több mint 20 százalékuk beépült; miközben a településeken korábban használt üzemi- és gyárépületek vagy MÁV-területek „méltatlanul alulhasznosított” rozsdaövezetekké váltak.

Emellett az új építési technológiák és anyagok megjelenése miatt uniformizált, sablonos, a magyar építészeti hagyományoktól idegen házak kezdtek épülni, emiatt megváltoztak a városképek.

– fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, az országos tervtanács mellett idén januártól létrehozták a helyi főépítészek és tervtanácsok rendszerét is, amely „egy új hatalmi ágat is jelent„, ugyanis vétójoguk van. Az államtitkár megjegyezte, az építészeti terveket a helyi főépítésznek és a helyi tervtanácsnak is jóvá kell hagynia, tehát sokkal hangsúlyosabban kell megfelelni a helyi terveknek és érdekeknek, emellett kötelezővé váltak a tervpályázatok is.

Kifejtette, Magyarországon mintegy 680 ezer üresen álló és 15 ezer 400 műemléki ingatlan van, utóbbiak 70-80 százaléka „kifejezetten nagy felújítást igényel„, miközben ezek kétszer-háromszor többe kerülnek, mint új ingatlanok építése. Megjegyezte, 1960-1990 között a műemléki védettségű épületek 27 százalékát ki kellett vezetni a nyilvántartásból, „mert már nem volt mit védeni„.

Lánszki Regő megjegyezte, az építőipar a GDP 6 százalékát, a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt összesen a 13 százalékát adja, amely nagyságrendileg azonos a turizmuséval.

Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára a fórumon az új szabályokat ismertetve megemlítette, hogy 2009 és 2024 között 693 ezer hektár termőföldet vontak ki művelés alól Magyarországon, ami az ország területének 7,4 százaléka. Éppen ezért szigorú szabályokat fogalmaztak meg a beépíthetőségre, a zöldfelületek pótlására vonatkozóan, utóbbinál a korábbi 5 százalékos pótlási kötelezettség akár 125 százalék is lehet.

Elmondta, jövő év elejéig barnamezős katasztert hoznak létre, a megyei területrendezési terveket 2027-től kivezetik, és csak addig lesznek használhatók a településképi rendeletek is.

A fórumon Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas polgármestere elmondta, ők is tapasztalták azokat a problémákat, hogy az önkormányzat számára „láthatatlan” építkezések indultak, hogy létrejöttek 100 százalékban beépített telkek. Reményét fejezte ki, hogy az új törvény hozzájárul a zöldfelületek megmaradásához, növekedéséhez, amelyre a klímaváltozás hatásainak kivédése miatt egyre nagyobb szükség van az Alföldön.