A 350 kisüzemi sörfőzdéből mára csak 50 maradt
Kormányzati támogatást várnak a kis sörfőzdék tulajdonosai, hogy a nagy sörgyárak által tömegben gyártott, kommersz sörök mellett növekedjen a kisüzemek kínálata is.
– Rosszkor voltunk rossz helyen a főzdéinkkel, amikor a rendszerváltás elején elkezdtük a vállalkozásainkat – idézte a múltat Vaskó György, a miskolci székhelyű Kisüzemi Sörfőzdék Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. A kezdeti vállalkozói lendület több száz kis sörfőzdét hívott életre. Azonban az akkori botrányok (mint például az olajszőkítés) olyan szigorításokat hoztak a kormányzat részéről, amelyek megrendítették a gyenge lábakon álló vállalkozásokat. Ennek következtében az 1996-ban csúcsnak számító 350 sörfőzdéből sok tönkrement vagy tulajdonosaik eladták azokat. Ehhez jött még a multinacionális sörgyárak magyarországi terjeszkedése, akik az olcsó és kommersz söreikkel uralják a piacot. Így állhatott elő az a helyzet, hogy mostanra már csak 50 kisüzemi sörfőzde maradt meg.
A nagy sörgyárak sokféle pótanyagot (rizst, kukoricát) használnak, hogy olcsón és sokat gyártsanak. Márpedig a sörgyártás a malátáról és a komlóról szól, ezek nélkül lehetetlen jó sört készíteni – mondta az elnök, aki Felsőzsolcán állítja elő a korsókba valót. A megmaradtak változatlanul küzdenek a talpon maradásért, például különlegességek készítésével. Így kapható gesztenyés, banán-, almaízesítésű, gyömbéres, mézes-gyömbéres, sőt csalános sör is, továbbá búzából és kölesből erjesztett. Vaskó György különlegessége a tokaji aszúval ízesített sör, ami más habzást és jellegzetes aromát ad az italnak. S amivel sikert ért el a sörivók egyik fellegvárának számító Prágában is. Megalakulásától, 1994-től kezdve az egyesület sokat tett azért, hogy képezze tagjait, illetve segítse őket a sörfőző szakmunkás-bizonyítvány megszerzésében. Ezenkívül sörfőzési bemutatókat, külföldi üzemlátogatásokat és szakmai tanácskozásokat szerveztek. Sörük minőségének javítása, megőrzése érdekében együttműködnek a szaklaboratóriumokkal, illetve a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület söripari szakosztályával.
Az eltelt 17 év alatt sikerült föléleszteni a sörfőzés hagyományait Magyarországon. A sörgyártáshoz csak hazai és természetes anyagokat használnak, a főzdék színvonala megfelel az európai elvárásoknak. Az igényesség és a különlegesség a jelszavuk, amit egyre inkább értékelnek a fogyasztók is. Jelenleg a magyar sörtermelés 0,5 százalékát adják, a keresletet kielégítik, de ennél többre is képesek lennének.
Vaskó György osztja Lezsák Sándor és Horváth Zsolt parlamenti képviselők aggodalmát, akik szerint az újabb szabályozások hátrányos helyzetbe hozták a kisüzemi sörfőzdéket, és a megszűnés fenyegeti őket. Ezért a kormány támogatását kérik, hogy az adók csökkentésével segítsék fönnmaradásukat. Az elnök szerint, ha a támogatást megkapják, azzal okosan és átfogóan kell élniük. El kell érni, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a szakmához, aminek alapfeltétele a megszüntetett szakmunkásképzés visszaállítása. A kisüzemi sörfőzdéket jobban be kell ágyazni a helyi vendéglátásba, az idegenforgalomba, és a látványsörfőzdék számának növelésével növelni a népszerűségüket – írja a szabadfold.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >