666 millárdból duplázódhat hét év alatt a sertések száma

Összesen 666 milliárd forint fejlesztési pluszforrásra lenne szükség a jelenlegi támogatási szinten felül ahhoz, hogy a 3 millió darab körüli mai sertéslétszámot hét év alatt további 3 millióval, vagyis 6 millió darabra lehessen növelni – áll a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) készített sertéságazati stratégiában.

A fejlesztési pénzeket 868 milliárdnyi, kamattámogatással ellátott banki és integrátori finanszírozási hitelnek kellene kiegészítenie. A 3 millió többletsertés mintegy 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat bruttó kibocsátását, így 225-250 milliárd forinttal, azaz 13,5 százalékkal emelkedne a magyarországi élelmiszeripar bruttó termelési értéke. Ezáltal 0,9 százalékkal nőne a nemzetgazdaság bruttó kibocsátása, az ország GDP termelése pedig a VM becslései szerint 0,5 százalékkal bővülne. A sertéságazatról készült stratégiai kormány-előterjesztés tervezetét Jogi esetek című rovatunkban közöljük.

Stratégiai kormányzati célként, 7 éves távlatban 6 milliós sertés állomány kialakítását és fenntartását célozza meg a koncepció, amelyhez a VM az ágazati szakmai szervezetek véleményét is kérte. A sertéságazatban a kis-, a közép- és a nagyüzemek harmonikus szimbiózisa a sikeres vidékfejlesztés és a mindenkori versenyképesség alapja – fogalmaz a tervezet.

Az ÁFA bevételek csak a sertéságazat fejlődése révén legalább 18 milliárd forinttal, a kapcsolódó szektorok ÁFA befizetéseit is számba véve pedig akár 45 milliárd forinttal nőnének – állapítja meg a VM. Ha három millióval nőne a hazai sertésállomány, ez éves szinten 5,7 millió új vágóállatot jelentene, vagyis ebből adódóan élősertés importra nem lenne szükség. Ekkora növekedés legalább 9 ezer fős foglalkoztatási létszámnövekedést jelentene a termelői szektorban.

Ha ezeket a vágóállatokat Magyarországon vágnák le és nagyrészüket itt dolgoznák fel, a feldolgozóiparban legalább 9 ezer új alkalmazottra lenne szükség, és ez egyúttal megalapozná a „magyar termék” minősítésű áru-előállítás lehetőségét is. A termelő-, a feldolgozó és a kapcsolódó szektorokban a személyi jövedelemadó bevétel 6-7,5 milliárd forinttal emelkedne, a személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolható járulék és egyéb adó jellegű befizetések pedig 12-15 milliárd forinttal nőhetnének.

A tárca szerint ekkora állománynövekedés 2,7-3 millió tonna takarmányigény növekedést jelentene. Ennek nagy része Magyarországon termelt gabonából fedezhető, így nagyságrendileg 1080 ezer tonna kukoricával, 570 ezer tonna takarmánybúzával, 450 ezer tonna árpával, 150 ezer tonna napraforgóval, 180 ezer tonna egyéb takarmánnyal bővülne a felhasználás. Emellett mintegy 390 ezer tonna szójára is szükség lenne, amelyet azonban jellemzően importból kell beszerezni. A hárommilliós állománynövekedés ágazati szinten mintegy 6 milliárd forinttal emelné az állategészségügyi költségeket, vagyis ennyivel nőne az állatorvosok és állatgyógyszer forgalmazók bevétele évente.

A hárommillió darabos állománybővülés összes fejlesztési költsége hét év alatt 666 milliárd forint lenne a jelenleg is működő támogatási szinten felül. Ennek 43 százalékát, vagyis 288 milliárd forintot az uniós társfinanszírozás tenné ki, amelyből a nemzeti forrás 72 milliárd, az EMVA-támogatás 216 milliárd lenne. A 666 milliárdos költségigény 378 milliárdos magánforrást tartalmazna, amelyből a piaci szereplők önrésze 164 milliárddal, míg a hiteligény és a befektetői hozzájárulás 107-107 milliárddal részesedne. A fejlesztési pénzeket összesen 868 milliárd forintnyi, kamattámogatással ellátott integrátori és banki finanszírozás egészítené ki. (agromonitor.hu)