5,5 százalék az infláció, átlag alatt drágultak az élelmiszerek

Az idei átlagos infláció 5,3-5,6 százalék körül alakulhat – mondta az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai kapcsán a Takarékbank és az ING elemzője. Mindketten úgy vélik, hogy elérhető a 3 százalékos inflációs cél 2013-ban.

A KSH adatai szerint márciusban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, egy hónap alatt pedig 0,8 százalékkal emelkedtek. Jelentős mértékben nőtt a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára, miközben az átlagosnál kevésbé drágultak az élelmiszerek és a szolgáltatások.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli, hogy a várakozásoknál enyhén alacsonyabbra, 5,5 százalékra csökkent az infláció márciusban. Magyarországi elemzők 5,7 százalékra várták a márciusi inflációt, a londoniak 5,4-5,6 százalékos éves pénzromlást valószínűsítettek márciusra.
A szakértő szerint a következő hónapokban a tojás- és baromfiárak európai uniós szabályozások miatt magasak maradhatnak, ami magasan tarthatja az élelmiszerárakat, annak ellenére, hogy bázishatások miatt egyes alapélelmiszerek árai csillapíthatják az átlagos emelkedést.
Kiemelte, hogy áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így ez bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást.
A gyenge kereslet Suppan Gergely szerint továbbra is fékezheti az inflációt, de lényeges hatást az IMF/EU-megállapodás fejthet ki a forintgyengülésből származó felfelé mutató kockázatokra. Az év közepéig 5,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd az év vége előtt bázishatások miatt 4,5-5 százalékra mérséklődhet, így az éves átlagos infláció 5,3 százalék körül alakulhat.
A Takarékbank elemzője hangsúlyozta: a 3 százalékos inflációs célt 2013 második negyedévére elérhetőnek tartja, így a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nem kell szigorítással válaszolnia a magasabb inflációra.
Suppan Gergely szerint az MNB várhatóan kivár az IMF/EU-megállapodásig, mivel ennek hiánya fokozhatja a stabilitási és inflációs kockázatokat. Kamatcsökkentés csak a hitelmegállapodást követően lehet, ebben az esetben év végére 6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat – jelezte a szakértő.
Németh Dávid, az ING makroelemzője szerint a várakozásoknak megfelelően alakult a pénzromlás. Kifejtette: a feldolgozott élelmiszerek átlagosnál kisebb drágulása mögött főként a cukor és a pékáruk árának alakulása állt, ezek lefelé húzták az inflációt. A ruházati termékeknél elmaradt a szokásos márciusi drágulás, ugyanakkor itt majd az áprilissal együtt lesz érdemes vizsgálni az árak alakulását – fűzte hozzá a szakértő.
A használt gépjármű árának csökkenése kapcsán Németh Dávid elmondta: a regisztrációs adó változtatásával valószínűleg nőtt a külföldről behozott autók száma, és a magyarországi autópiacon is lejjebb kellett vinni az árakat.
A kövező hónapokban az elemző szerint kissé csökkenhet az infláció (áprilisban 5,3 százalékra), majd nyáron ismét emelkedhet, főként a bázishatás miatt, az év végére pedig 5 százalék környékére lassulhat a fogyasztói árak emelkedése. Éves átlagban Németh Dávid 5,5-5,6 százalékos inflációval számol.
Hozzáfűzte: a magas infláció nem feltétlenül indokol sem jegybanki alapkamat emelést, sem csökkentést, mivel az adószűrt infláció például csökkent. Az MNB kamatpolitikáját inkább a romló nemzetközi hangulat befolyásolhatja, óvatosságra intve a döntéshozókat – vélekedett Németh Dávid. Szerinte a 3 százalékos infláció cél 2013-ban egyelőre elérhetőnek tűnik. (MTI)