5,5%-ra csökkent az infláció decemberben

Látszik a fény az alagút végén

A folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is az 5%-os drágulási ütem alá lassult. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat és az üzemanyagárak is csökkentek az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, amit a szolgáltatások továbbra is látványos drágulása ellensúlyoz negatív irányba.

Kilátások

Az év utolsó hónapjában az erőteljes bázishatások, a lassuló kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből – éves alapon -5%-on áll az árfolyam – következő tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedése miatt az infláció további mérséklődésére számítunk az idei év első hónapjaiban is. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.

Az alkohol és dohánytermékek áremelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is 4,1% lehet az idei éves inflációs ráta és a harmadik negyedévben kerülhet a 4%-os jegybanki célsáv alá először a mutató, azonban a piaci szereplők év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.

Részletek

A legfrissebb inflációs adatok megerősítik a korábbi várakozásokat a tovább zajló dezinflációs folyamatokról és lehetővé teszi a monetáris politika számára a megkezdett lazítási ciklus folytatását és a kamatok további csökkentését az eddigi ütemben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egyszámjegyű szint elérése után, ami lassabb folyamat lehet, mint az eddig látott gyors dezinfláció. A folyamatban az egyik megnevezhető kockázat, hogy a feszes munkaerőpiac és a decembertől 15, illetve 10%-kal emelkedő bérminimumok – és az általa feljebb tolódó teljes bérskála – érdemi támaszt fognak jelenti a keresletnek és a fogyasztásnak a reálbéremelkedésen keresztül, valamint a vállalatok a továbbra is erőteljesen növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban. Amennyiben kétszámjegyű mérték felett lesz a jövő évi átlagos béremelkedés szintje az jelenthet felfelé mutató kockázatot, amennyiben viszont szűken az egyszámjegyű tartományban marad ez az ütem, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni. A szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett jövő évre vonatkozó további kőolaj kitermeléscsökkentés hatása az árak „stabilizálása” érdekében, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus további eszkalálódása, bár jelenleg a bázishatások segítik a mutató csökkenését.

A terményárak tavaly év közepi jelentős megugrása átmenetinek bizonyult, azóta a nemzetközi árjegyzések érdemben süllyedtek, amit a FAO globális élelmiszer árindexének illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését is. Szintén ezt a folyamatot segíti, hogy több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben elkezdték csökkenteni azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget és ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja, amit az árfigyelő rendszer bevezetése is felerősített.

Az inflációs kosáron belül 29%-os súlyt kitevő élelmiszerárak 4,8%-kal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében. Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 10,3%-kal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 6,9%-kal nőttek – amelynek az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik -, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 1,0%-kal csökkentek. Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 13,9%-kal csökkent, a 20%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont kategória 3,2%-kal lett drágább, míg 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése érdemi lassulást nem mutatva 12,4%-os volt a hónapban.