5,3%-kal csökkent az ipari termelés, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is visszaesett

Visszaesés élelmiszerfronton

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 2,4%-kal mérséklődött, így nem erősítette meg az előző hónapban mutatkozó kilábalást, azonban az ipari termelés így is jobban teljesít az előző negyedévhez képest. Az adatok arra utalnak, hogy az energiaárak mérséklődése még nem okozott egységesen enyhülést energiaintenzív ágazatokban, amelyek termelése továbbra is visszafogott lehetett. 2015. évi átlaghoz viszonyítva 19,1%-kal bővült az ipari termelés, míg 45,6%-kal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.

Az ipari termelés tavalyi negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása, vagy leállása okozta. Egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban pedig a gyengülő belső és külső kereslet eredményezett visszafogottabb termelést. Az ipari termelést az alacsonyabb energiafelhasználás hatására (részben az enyhe téli időjárásnak, részben a kényszerű energiamegtakarításnak köszönhetően) az energiatermelő ágazatok termelésének visszaesése is lefelé húzta.

A KSH közleménye szerint a legnagyobb súlyú ágazatok közül járműgyártás, valamint különösen a villamos berendezés gyártásának területén bővült a termelés volumene, míg a többi alágazatban csökkent, így a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is visszaesett.

Kilátások

Az autógyártás területén a tavalyi második félévtől érdemi javulás következett be, a szereplők többsége a beszállítói láncok teljes helyreállásáról, a korábbi akut chip- és félvezetőhiány rendeződéséről számoltak be, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása, az elmúlt két év során az elmaradó leszállítások miatt felhalmozódó rendelésállomány pedig kedvező kilátásokat jelenthet a termelésre. A kilátásokat árnyékolja, hogy a járműgyártás új rendelései júliusban – az egy évvel korábbi magas bázishoz képest – 12,1%-kal csökkentek, míg a rendelésállománya 3,2%-kal maradt el az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

A hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést mutatnak, 6,8%-kal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, az új rendelések azonban 4,5%-kal csökkentek. A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának, azonban a tavalyi év második felétől az energiaárak tavalyi emelkedése láthatóan nagyobb visszaesést okozott, ami versenyképességi, gyenge energiahatékonysági problémákat is tükrözhet.

A tavalyi harmadik negyedévben jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, amit megtört az orosz-ukrán háború következtében elszálló energiaárak, ami több, különösen energiaintenzív ágazatot is a termelés visszafogására kényszerített a tavalyi negyedik negyedévtől, egyes alágazatok visszaesése megközelítette, illetve meghaladta a 20%-ot. Az energiaárak tartós csökkenésének köszönhetően az év hátralevő részében több termelő újra üzembe állhat, ill. javíthat a kapacitás kihasználtságon, amit az is támogathat, hogy a tavalyi fixáras szerződések kifutásával kedvezőbb feltételekkel köthetnek új szerződést. A külső keresletet rontja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül a jelentősebb exportpiacainkon, valamint a nagy jegybankok infláció elleni küzdelme miatt emelkedő kamatok. Beárnyékolja a kilátásokat, hogy az európai konjunktúramutatók a kilátások meredek romlását mutatják, ami már a szolgáltatói szektorokat is elérte. A német ipari termelést a vártnál gyengébb kínai gazdás is visszafogja, bár már látszanak az élénkülés jelei.

Az energiaválság által okozott, várhatóan átmeneti megingásokat követően az idei év hátralevő részében újra fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a kiemelkedő mértékű működő tőke beruházásokkal, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén a kifejezetten gyenge első féléves teljesítmény miatt 2,5-3% körüli csökkenést várunk az ipari termelésben, 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés, ami az idei gyenge bázis miatt meghaladhatja a 8%-ot.