500 ezer adag megmentett ebéd iskolai menzákról

Második esélyt kaphatnak azok az ebédek, amiket a gyerekek nem kérnek ki az iskolai menzákon. Ezek az érintetlenül maradt adagok eddig jobbára megsemmisítésre kerültek, újabban viszont akár rászoruló emberekhez is juthatnak. Az ehhez elengedhetetlen módszertani útmutatót a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2022 végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) együttműködve, az Élelmiszer Érték Fórum égisze alatt tette közzé. Fontos lépést tettek ezzel, hiszen egyes felmérések szerint vannak olyan iskolák, ahol az elkészített főtt étel több mint tíz százaléka rendszeresen az élelmiszerhulladékba kerül.

Már 500 ezer megmaradt ebéd kerülte el a megsemmisítést

Jól mutatja az ebédmentésben rejlő lehetőségeket, hogy bár a program még gyerekcipőben jár, de már így is sikerült 27 iskolát és közétkeztető konyhát bekapcsolni, és két év alatt félmillió adag ebédet megmenteni. A mérföldkő apropóján november 25-én, kedden délután a programban együttműködő partnerek közösen mentették adománydobozba az ötszázezredik ebédet a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola menzáján.

„24 adag tojáslevest, valamint 75 adag tökfőzeléket és dínó falatkákat mentettünk meg ma ebből az iskolából. Ezek egy része azért maradt meg a konyhán, mert a hiányzó diákok után a szüleik nem tudták időben lemondani az étkezést, és persze olyan gyerekek is akadtak, akik egyszerűen nem kedvelik ezeket az ételeket, így nem kérték ki azokat. Nagyon sokan vannak viszont olyanok az iskolán kívül, akik örömmel elfogyasztanák, de nem engedhetnek meg maguknak egy ilyen ebédet sem. Nekik tudunk segítséget nyújtani ezzel a programmal”

– mondta el Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatokért felelős igazgatója.

Formálják a diákok szemléletét is

Az ebédmentés témájához kapcsolódóan kedden az iskolában egy speciális tanórán is részt vehettek a tanulók, ami a pazarlás megelőzéséhez, valamint a fenntartható étkezéshez és étrendhez adott nekik gyakorlati ismereteket. Az előadás arról is megemlékezett, hogy a téma globális szószólója, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), fennállásának 80. évfordulóját ünnepli idén.

„Az Élelmiszerbank ebédmentő programja nemcsak a nélkülözők ellátása miatt hasznos. Az iskolai jelenlét arra is lehetőséget kínál, hogy a diákok szemléletét formáljuk”

– mondta Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem Alkalmazott Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője, aki a munkatársaival maga is úttörő szerepet vállalt az ebédmentési módszertan kidolgozásában.

„Magyarországon 2016 óta folyik társadalmi program az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében. A munkát a kezdetek óta kutatások, élelmiszerhulladék-felmérések segítik, így tisztán látszik, hol értünk el már eredményeket, és hol kell még erősíteni az erőfeszítéseinket. A Maradék Nélkül Alapítvány honlapján egy most induló kutatásunkhoz is csatlakozhat bárki, aki kíváncsi, hogy az ő háztartása mennyire fenntartható.”

A természettel is jót tesznek

Kevesen tudják csak, hogy az élelmiszerpazarlás korunk egyik legsúlyosabb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívása. A FAO adatai szerint a bolygónkon megtermelt élelmiszerek egyharmada minden évben kárba vész, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a világon közel hétszázmillióan éheznek. Eközben a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 8 százaléka is az élelmiszerpazarlással hozható összefüggésbe.

„Azzal, hogy élelmiszert kidobunk, egyúttal az annak előállításához felhasznált erőforrásokat – a talajt, a vizet, a biológiai sokféleséget és az energiát – is elpazaroljuk, amibe nagyon gyakran nem is gondolunk bele”

– mondta Viorel Gutu, az FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője.

„Ezért nagyon fontos, hogy mi, egyének, családok és a társadalom tisztában legyünk a problémával, és felelősséget vállaljunk a megoldásban. Az ilyen helyi kezdeményezések, valamint az emberek – és ami még fontosabb, a gyermekek – felvilágosítása a problémáról közelebb vihet minket az élelmiszer-pazarlás felszámolásához.”

Könnyebbség az iskoláknak és az önkormányzatoknak is

Az iskolai ebédmentés kulcsa az élelmiszerbiztonsági előírások betartása a teljes adományozási út során. A munkaidő végén a konyhai dolgozók az érintetlenül maradt ebédet ételhordó dobozokba adagolják. Ezután következik egy elengedhetetlen lépés – egy speciális ételsokkolási eljárás, amivel a megmaradt adagokat a lehető legrövidebb idő alatt 5 fok alá hűtik, így biztosítva, hogy még másnap is fogyaszthatók legyenek. Az adagok így a következő napon már tanodák, anyaotthonok, hajléktalan központok, családsegítő szolgálatok és fogyatékosügyi szervezetek ellátottjai elé kerülhetnek.

„Jóleső érzés számunkra, hogy a megmaradt étel olyan helyre kerül, ahol biztosan örülnek neki”

– mondta Tarcali Eliza Csenge, a Ferencvárosi Intézményüzemeltetési Központ dietetikusa.

„A tapasztalataink pozitívak, hiszen maga a folyamat, a szükséges eszközök biztosításától a kiszállításig, nagyon gördülékenyen működik. Az ebédmentéshez az Élelmiszerbank és partnerei biztosítják az ételhordó dobozokat és minden egyéb eszközt. Ebben az iskolában például a Siemens Zrt. támogatásával indulhatott el a program.”

Az Élelmiszerbank az elmúlt két évben már 22 ilyen sokkoló hűtőt vásárolt magánadományokból. Egy-egy ilyen berendezéssel intézményenként és tanévenként akár 8-10 ezer adagnyi melegétel megmentése is lehetséges. Az ebédmentés Budapest mellett már Pécsen, Kaposváron, Szombathelyen, Szentgotthárdon és Miskolcon is működik. Az egyesület célja, hogy a program a következő években minden megyében elindulhasson. A bővüléshez folyamatosan várják újabb önkormányzatok, helyi közétkeztető vállalatok és iskolák érdeklődését, valamint olyan cégek jelentkezését, amelyek szívesen támogatnák az ebédmentés elindítását a működési térségükben levő iskolákban.