5 dolog, amit nem tud a többség fenntartható kávétermelésről

1. A kávéfarmok több veszélyeztetett állatfajnak is otthont adnak

Madártani megfigyeléseik során megállapították, hogy ezek az ültetvények több, az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) vörös listáján szereplő faj védelméhez is hozzájárulnak. A kolumbiai farmok például otthont adnak az őshonos és veszélyeztetett sárgafülű papagájnak és a veszélyeztetettséghez már közel került aranyszárnyú hernyófalónak. Utóbbi egy vándormadár, ami a téli hónapokat a Costa Rica-i farmokon tölti, ahol a szintén veszélyeztetett nagy tinamu és a fekete guán is felbukkant. A tudósok 2019 óta csaknem 30 000 madárészlelést jegyeztek fel. A madarak jelenléte a biológiai sokszínűségre és a farmok egészségére utal: ha a madarak jól érzik magukat a kávéfarmokon, az azt jelenti, hogy a víz tiszta, a talaj és az erdő pedig egészségesek – ez pedig törvényszerűen magasabb minőségű kávét eredményez.

2. A méhek jelenléte elősegíti a kávétermelést

Kolumbiában, Etiópiában és Brazíliában is bevett gyakorlat, hogy az AAA Program kávéfarmjaira méhkasokat telepítenek. A méhek beporzótevékenysége ugyanis növeli az ültetvények terméshozamát és javítja a megtermelt kávé minőségét. Ráadásul az ott élő közösségek megélhetését is segíti, hiszen így a kávétermelés mellett több forrásból is számíthatnak bevételre. A kávétermelésre gyakorolt közvetlen előnyökön túl a méhek gazdagabbá teszik a teljes ökoszisztémát, hiszen számos mikroorganizmust szállítanak magukkal.

3. Az egész világon Peruban és Mexikóban állítják elő a legtöbb organikus kávét

A perui kávé különlegessége az organikus gazdálkodásban rejlik, amit a természettel összhangban fejlesztettek ki az ottani kistermelők. Az organikus vagy másnéven bio módszerek nagyszerűsége abban rejlik, hogy a természet módszereit másolják le, és kizárólag az ott termő növények segítségével védik és táplálják a talajt és a növényeket. Ez elsősorban a termőterületek földrajzi adottsága miatt alakult így. A nehezen megközelíthető hegyi ültetvényeken ugyanis sokkal nagyobb jelentősége van a körforgásos gazdálkodásnak és az okos energiafelhasználásnak. A perui kávétermesztés egyszerre hagyományos és modern, a természet szabályaihoz alkalmazkodó és előremutató: nem véletlen, hogy világszerte számos kávéültetvényen vették át módszereiket. Az itt található kisbirtokok családi tulajdonban vannak, a kártevők és növénybetegségek ellen csak a természet-adta eszközökkel védekeznek, és a talaj tápanyagutánpótlása is természetes úton történik. A termelők a kávécserjék mellé termést hozó kísérőnövényeket telepítenek, amelyek a növények egyedi tulajdonságai és a biodiverzitás által természetes védőrendszert képeznek. Ezek  mindig tájazonos növények, többnyire gyümölcsfák, melyek termései nem csak extra bevételt jelentenek a helyieknek, hanem bio növényvédő szerek és talajjavító komposzt alapanyagául is szolgálnak.

4. Kongóban majdnem eltűnt a kávétermelés

Alig néhány évtizede a kávé még a Kongói Demokratikus Köztársaság második legfontosabb exportcikke volt, amit a világ legjobb minőségű kávéi közé soroltak. Az évtizedeken át tartó polgárháború és a gazdasági válság miatt azonban a termelés az 1980-as szint tizedére esett vissza. A Nespresso Reviving Origins programja hosszú távú megoldásokat dolgozott ki a kávétermelés újraindítására, segít javítani a termés minőségét és a farmok termelékenységét, miközben az Eastern Congo Initiative szervezettel együttműködve a Nespresso elérhető egészségügyi ellátást és tiszta ivóvizet biztosít az itt élő farmerek és közösségeik számára. 23 vízvételi pontot és 6 egészségügyi klinikát hoztak létre, melyek évente 13 000 vizsgálatot tudnak elvégezni, segítve a kolera elleni küzdelmet. A program eredményeként a Kivu-tó vidékén újjáéledt a kávészektor, kiszámítható megélhetést biztosítva a termelőknek.

5. Egy csésze kávét karbonsemlegesen is elő lehet állítani

Ez akkor lehetséges, ha az adott kávévállalat egész ellátási láncában minimálisra csökkenti a tevékenységéhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátását, erősíti a körforgásos szemléletet és az úgynevezett öko-design szerint jár el termékeinek és csomagolásainak tervezésénél, előállításánál. A fennmaradó kibocsátást a megkötő kapacitások bővítésével, például erdőtelepítéssel lehet ellensúlyozni, hiszen a légköri szén-dioxidot a fák tudják a leghatékonyabban megkötni. Az elültetett fák hatásai elképesztően sokrétűek. Amellett, hogy árnyékot is adnak, ami javítja a megtermelt kávé minőségét és növeli a mennyiségét, a fák gyökerei megakadályozzák a talaj erózióját és a földcsuszamlásokat, javítják a vízmegtartó-képességét, valamint segítik a termőhely megújulását és – a növekvő flóra és fauna miatt – a talajélet megerősödését is. Ezekkel az intézkedésekkel éri el a Nespresso, hogy vállalásának megfelelően 2022 végére minden csésze kávéja karbonsemleges legyen. A márka emellett befektetésekkel segíti az olyan projekteket, amelyek célja az erdők megőrzése és helyreállítása, illetve a tiszta energiát termelő megoldások bevezetése a kávétermesztő közösségekben.

Az elmúlt tíz év munkájának eredményeként a Nespresso 2009-hez képest 24%-kal csökkentette globális szén-dioxid kibocsátását, a gyáraikban használt elektromos áram pedig 100 százalékban megújuló forrásból származik. Emellett 2014 óta több mint 5,2 millió fát telepítettek a kávétermő területeken. A Nespresso fenntarthatóság kapcsán elért részletes eredményei a The Positive Cup Közös Értékteremtés jelentésben elérhetők.