3,9%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Az előző hónaphoz képest 1%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,1%-kal nőtt, a nem élelmiszer jellegű üzletek forgalma 1%-kal emelkedett, azonban az üzemanyagok korlátozott elérése miatt, valamint a kedvezményes üzemanyagárak kivezetését követően egy hónap alatt 18,4%-kal zuhant az üzemanyagtöltő állomások forgalma. Tavaly összesen 5,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozták. Tovább csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése okozhattak.    

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 8,3%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben pedig 0,4%-kal csökkent, ezzel szemben az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,3%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ami érdemi lassulás az előző havi 27,7%-os növkedéshez képest. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 35%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,9%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,7%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,4%-kal nőtt, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,3%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 5,5%-kal mérséklődött.. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,1%-kal csökkent.

20,9%-kal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 2%-kal haladja meg a járvány előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 34,2%-kal, 2010-hez képest 47,6%-kal emelkedett.     

A forgalom növekedését a tavalyi év elejéig a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum tavalyi 20%-os emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja, tavaly szeptembertől pedig már csökkenést mutat.

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá. Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül.

Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása, azonban a hazai nagyobb mértékű áremelések miatt megfordult a vásárlások iránya.

Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesülnek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 2,5-3% közötti visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.

Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.    

A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Tavaly 8,5%-kal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések, januárban azonban az egy évvel ezelőtti alacsony bázishoz képest és az enyhülő alkatrészhiánynak köszönhetően 2,8%-kal nőttek az újautó átadások száma.