3,2 százalékos növekedést és 0,5 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki
A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az idén 3,2 százalékos GDP-növekedéssel és 0,5 százalékos inflációval számol legfrissebb prognózisában.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta: „a magyar gazdaság alapvetően jól van”, gond azonban, hogy a beruházások idei dinamikája az elmúlt évihez képest jelentősen visszaesik. Idén a Kopint a beruházások minimális, 1 százalékos bővülésével számol, míg jövőre kismértékben, 0,5 százalékkal csökkennek a beruházások a prognózisuk szerint.
A gazdasági növekedést idén a magánfogyasztás és a nettó export eredményezi majd – mondta Palócz Éva.
A cég kutatói szerint 2016-ban 2,4 százalékkal bővül a magyar GDP, az infláció pedig 2,6 százalékra emelkedik; korábbi prognózisukban alacsonyabb, 2,2 százalékos növekedést és 2,3 százalékos inflációt valószínűsítettek.
Palócz Éva elmondta: az infláció lassan újra emelkedő pályára áll, hozzátéve, hogy az infláció ilyen mértékű, jövőre 2,6 százalékra várt növekedése kifejezetten előnyös a magyar gazdaság számára.
A vezérigazgató szólt arról is, hogy a vállalati beruházások stagnálnak, az állami beruházások viszont visszaesnek az átmenetileg csökkenő uniós pénzek hatására. Ezzel együtt az idei év végére felpöröghet az előző EU-s költségvetési ciklusból megmaradt uniós források elköltése – fűzte hozzá.
Palócz Éva rámutatott: a beruházások csökkenése miatt az import is visszaesik, így a nettó kivitel emeli a magyar gazdasági növekedést. Az export az idén 8,5 százalékkal, 2016-ban 7 százalékkal nőhet a Kopint elemzőinek a várakozása szerint, az import az idei 8 százalékról 6,7 százalékra mérséklődhet 2016-ban.
Ádám Zoltán, a Kopint elemzője szerint az államháztartás lényegében stabilnak tekinthető, a hiány idén és jövőre is az uniós módszertan szerint számítva a GDP 2,4 százaléka lehet, ami bőven a maastrichti kritérium, vagyis a három százalékos deficitelvárás alatt van.
Elmondta: a magyar állampapír-piaci hozamok csökkennek, a rövid futamidejű papírok esetében egy százalék körüli hozamszint alakult ki a jegybank kamatcsökkentéseinek köszönhetően. Ez a szint a nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony. A hosszabb, tíz éves hozamok három százalék fölött alakulhatnak, ugyanis a világszerte várt monetáris szigorítások a hozamfelárak növekedését eredményezik majd – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: az államadósság is csökkenő pályára állt, a Kopint-Tárki kutatói szerint a GDP-arányos államadósság idén 75 százalékra, 2016-ban 74 százalékra mérséklődhet.
A Kopint-Tárki kutatói úgy vélik: a forint árfolyama éves átlagban és a mostani szintekhez képest enyhén erősödhet. Úgy ítélik meg, éves átlagban idén 307 forintot, jövőre 302 forintot érhet egy euró. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?
Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott az a közösségi…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >