2,4%-kal csökkent a GDP a második negyedévben

Az élelmiszerek iránti belső és külső kereslet csökkenése az élelmiszeriparban is visszaeséshez vezetett

Részletek

A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci szolgáltatások, ezen belül a kereskedelem és szállítás, raktározás járult hozzá. A visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság kedvező teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta az egészségügyi szolgáltatások jelentős növekedése, amely megközelítette a koronavírus-járvány előtti teljesítményét.

A második negyedévben kiskereskedelmet a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzta, azonban a visszaeséshez a háztartások óvatos költekezése is hozzájárult. Az ipar alágazatai közül az energiaárak tavalyi robbanása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat (például vegyipar, műtrágyagyártás, fémipar, gumi-, műanyag-, nemfém ásványi anyagok gyártását), egyes szereplők átmeneti leállásra, vagy termelés visszafogásra kényszerültek. Emellett az élelmiszerek iránti belső és külső kereslet csökkenése az élelmiszeriparban is visszaeséshez vezetett. Ezzel szemben a beszállítói problémák enyhülésének köszönhetően jól teljesített a járműgyártás, illetve az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően a villamosberendezés gyártása is húzóágazat volt. Az állami és uniós finanszírozású beruházások visszaesése, a magas kamatok miatt csökkenő kereslet és építési kedv miatt az építőipar is gyengén teljesített.

Kilátások

A kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második félévben az energiaárak meredek visszaesésével már fordulat várható, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. A fordulatot támogathatja, hogy a tavalyi rendkívül magas fixáras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek várakozásunk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat. A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése csökkenti, de az FDI részben ellensúlyozhatja ezt.

Az idei évi kilátásokat az – európai gazdaságokban is – elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, azonban a gyenge belső és külső kereslet beárnyékolja a kilátásokat. Kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak. Idén a növekedést elsősorban a nettó export húzhatja, az előbbire felfelé mutató kockázatot látunk a kiemelkedő első féléves egyenlegnek köszönhetően. A várakozásoktól elmaradó első féléves teljesítmény miatt a 2023-as GDP előrejelzésünket stagnálás közelébe ronthatjuk a korábbi 1%-os GDP növekedési várakozásról, aminek mértékét jelentősen befolyásolhatja a GDP szeptember elején megjelenő részletes számai. A következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.