2026 a körforgásos gazdaság éve lehet: készen állunk a fordulatra? ​

A szakértők szerint 2026 lehet az az év, amikor a fenntarthatóság a vállalati működés kötelező elemévé válik. Az Európai Unió körforgásos gazdaságot érintő politikája ugyanis ekkorra juthat el arra a pontra, ahol a stratégiai célkitűzéseket konkrét, jogilag kikényszeríthető előírások váltják fel.

Az egyik legfontosabb ilyen jogszabályi intézkedés az Európai Unió Ecodesign for Sustainable Products Regulation (ESPR) rendelete, amelynek értelmében 2026 júliusától a nagyvállalatok számára tilos lesz az eladatlan textiltermékek és lábbelik megsemmisítése. A szabályozás célja, hogy a túlkészletek ne hulladékként, hanem újrahasználható vagy újrahasznosítható erőforrásként jelenjenek meg a gazdaságban. Ez a lépés alapjaiban kérdőjelezi meg a fast fashion üzleti modelljét, és a gyártókat az újrahasználati, javítási és másodlagos értékesítési csatornák kiépítésére ösztönzi.

Ahogy a Körkörös.hu is több alkalommal beszámolt róla, Magyarországon a MOHU Zrt. által működtetett koncessziós rendszer keretében a hulladékgazdálkodás digitalizációja 2026-ra teljessé válik. Az elektronikus fuvarlevelek, az okos edényazonosítás és a digitális nyilvántartások célja a hulladék útjának átlátható nyomon követése a keletkezéstől a feldolgozásig, miközben csökken az ellenőrizetlen vagy nem dokumentált anyagmozgások lehetősége.

A digitális hulladékkontrollal párhuzamosan a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) is új szakaszba lép, 2026-ra válik igazán meghatározóvá a vállalatok számára, amikor az adatszolgáltatási kötelezettségek, a díjfizetés és az ellenőrzések együttesen kezdenek el hatni a terméktervezésre. A rendszer fokozatosan nem csupán pénzügyi kérdéssé válik, hanem a termékek anyagválasztását és életciklusát is befolyásoló stratégiai tényezővé.

Mindemellett az Európai Unió Waste Shipment Regulation (WSR) rendelete alapján megszűnik a műanyaghulladék exportjának lehetősége a nem OECD-országokba. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban keletkező hulladékot a tagállamoknak saját területükön belül kell kezelniük vagy feldolgozniuk. A szabályozás rövid távon jelentős terhet ró a hulladékkezelő infrastruktúrára, hosszabb távon azonban ösztönözheti a hazai újrahasznosító ipar fejlődését és a másodlagos nyersanyagpiac megerősödését. A környezeti felelősség „kiszervezésének” gyakorlata ezzel fokozatosan megszűnik.

A hulladékexport megszűnése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdaságpolitikai fordulópont is. Az energia- és nyersanyagpiaci bizonytalanságok közepette a másodlagos nyersanyagok szerepe felértékelődik, különösen azokban az ágazatokban, ahol az importfüggőség kockázatot jelent. A hulladék egyre inkább stratégiai erőforrássá válik.

2026 júliusától fokozatosan bevezetik a Digitális Termékútlevelet (Digital Product Passport, DPP). A QR-kóddal elérhető digitális adatbázis információkat tartalmaz a termékek anyagösszetételéről, javíthatóságáról és újrahasznosításáról. A rendszer célja az információs aszimmetria csökkentése, valamint a fenntarthatósági állítások ellenőrizhetőségének javítása, ami jelentős lépés lehet a greenwashing visszaszorításában.

A Digitális Termékútlevél nem csupán a fogyasztók számára jelent új információforrást. Az egységes adatstruktúra lehetővé teszi, hogy az újrahasznosítók és hulladékgazdálkodók már a kezelés elején pontos képet kapjanak az anyagösszetételről és a szétszerelhetőségről. Ez az adatinfrastruktúra alapfeltétele annak, hogy a körforgásos gazdaság ne elszigetelt megoldások, hanem összekapcsolt rendszerek hálózataként működjön.

A körforgásos gazdaság sürgősségét egyre több környezeti kutatás is alátámasztja. Vizsgálatok szerint a mikroműanyag-részecskék már a légkörben és a felhőképződés folyamataiban is kimutathatók, ahol kondenzációs magként befolyásolhatják a csapadékképződést és az időjárási mintázatokat. Minderről a Körkörös.hu következő anyagában olvashatnak majd részletesebben, mindenesetre tény, hogy a mikroműanyag-szennyezés mára már olyannyira globálissá vált, hogy a víz- és anyagkörforgás szerves részévé vált – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt…

Az OECD előrejelzései szerint, ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, a műanyaghulladék mennyisége 2040-ig megduplázódhat, miközben a környezetbe jutó szennyezés aránya ennél is gyorsabban nőhet. Jelenleg a műanyagok mindössze 9–20%-a kerül ténylegesen újrahasznosításra. Ez az arány hosszú távon sem környezeti, sem gazdasági szempontból nem tartható fenn.

A szabályozási szigorodás hatására a biológiailag lebomló és komposztálható anyagok piaca dinamikusan bővül. Ugyanakkor a körforgásos modell sikeréhez nem elegendő az anyagváltás: a termékek tervezésétől a fogyasztói döntésig a teljes értéklánc átalakítása szükséges. Ebben a folyamatban a visszaváltási rendszerek (többek között a Körkörös.hu által többször is szorgalmazott edényvisszaváltó szisztémák) és a Digitális Termékútlevél is fontos szerepet játszanak.

A 2026-ban a jogszabályok, hatósági intézkedések, innovációk és piaci érdekek talán valóban megteremthetik a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának feltételeit. Az áttörés mértéke azon múlik, hogy a gazdasági szereplők, az intézmények és a fogyasztók mennyire képesek rendszerszinten alkalmazkodni az új működési logikához.

A Körkörös.hu azért dolgozik, hogy ezt az átmenetet érthetővé, követhetővé és számonkérhetővé tegye – hiteles információkkal, adatokkal és elemzésekkel támogatva a körforgásos gazdaság elterjedését.