2025-ben is magas volt a hazai infláció EU-s összevetésben

35 európai ország fogyasztói árindexe 2025-ben (százalék)

Forrás: Eurostat

A visegrádi országok között Magyarországon volt a legmagasabb a pénzromlás üteme, amelyet szorosan követ a hasonló makrogazdasági kihívásokkal küzdő Szlovákia, míg Lengyelország az európai mezőny közepén helyezkedik el. Csehország az egyetlen olyan szereplő a négyesből, amelynek sikerült az uniós átlag alá szorítania az inflációját. A 2025-ben az euróövezet inflációs rátája 2,1% volt, 2026-ra 1,9%-ot prognosztizál az Európai Központi Bank. Mindez azt jelenti, hogy az eurózóna átlagos adatai megfelelnek az EKB inflációs célkitűzésének, bár számos kelet-európai tagállamban, így a már említett Szlovákia és Horvátország mellett a balti országokban is a 2%-os célnál jóval magasabb az infláció.

A hazai infláció 2025 őszétől fokozatosan mérséklődött, ugyanakkor a bizonytalan geopolitikai helyzet, a kiszámíthatatlan vámkörnyezet és az energiaárak megugrása jelentős felfelé mutató kockázatként értékelhetők. Mindemellett az üzemanyagárak befagyasztása május 1-ig érdemben hozzájárul az árindex stabilizálásához. Az MNB közleménye szerint a hazai inflációs cél 2027 második felére érhető el fenntarthatóan, amely a GKI prognózisával összhangban áll. 2026-ra a toleranciasáv felső határa közeli 4%-os inflációt várunk, majd 2027-ben az árszínvonal emelkedése már a tolerancia sávon belül mozoghat.