2024-től március 25. a Magyar gyümölcs tájfajták napja
Termesztett növénykultúráink genetikai diverzitásának megőrzése elemi érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Ide tartoznak a Kárpát-medencében régóta előforduló gyümölcs tájfajták, melyek alkalmazkodóbbak és ellenállóbbak a klíma- és ökológiai változásokkal szemben. Ezen tájfajták genetikai sokféleségének megőrzésére hívja fel a figyelmet ezentúl a Magyar gyümölcs tájfajták napja.

(Fotó: Pixabay)
A hazai növénytermesztés és kertészeti kultúra nagy múltra tekint vissza a Kárpát-medencében. Elismert tájfajtának azokat a jellegzetes fajtákat nevezzük, melyek az egyes tájakon a folyamatos termesztés során az adott vidék éghajlati adottságaihoz jól alkalmazkodva, a természetes és mesterséges kiválogatás hatására alakultak ki. Jelenleg 81 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon. Ezek nagy része mára kiszorult a termesztésből, azonban a Kárpát-medence területén mind a mai napig megtalálhatók. Ezen gyümölcs tájfajták gyűjtése és génbanki megőrzése évtizedek óta tart Magyarországon. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központon kívül számos génbanki- és magángyűjtemény alakult ki ennek eredményeként. A Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás 2011-ben indult, amely-koordinálását 2013 óta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ végzi. A megállapodás részeként az őshonos Kárpát-medencei gyümölcs tájfajtákból bemutatókertként is funkcionáló gyümölcsösök létesültek. Céljuk a fajták újrahonosítása és hasznosítása mellett, a genetikai sokféleség megőrzése és a hagyományos gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó tudás továbbörökítése. E fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klímaváltozásból, az ökológiai- és erőforrás-válságból következő helyi szintű problémák megoldására.
Ez év márciusáig a gyümölcsész megállapodás részeként összesen 329 kert jött létre és 13 728 gyümölcsfa oltványt ültettek el
A megállapodáshoz csatlakozó kerttulajdonosok számára az NBGK évente két alkalommal szakmai rendezvényt szervez tudásuk bővítése érdekében. A kerteknek edukatív szerepe is van, hiszen a vidéken élő fiatalok megismerkedhetnek az alkalmazkodó gyümölcstermesztés és tájbarát gazdálkodás lehetőségeivel. 2022 óta az NBGK és az Agrárminisztérium minden évben kihirdeti az „év tájfajtáját”. A kampány a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, a mezőgazdaságban használt növény- és állatfajok sokszínűségének fenntartására hívja fel a figyelmet. A gyümölcs tájfajták állami elismerése 2012 óta egyszerűsített eljárással intézhető annak érdekében, hogy elősegítse a régi fajták termesztését, kereskedelmét.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Hubai Imre: támogatásokkal és intézkedésekkel segítjük a gazdákat
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és…
Tovább olvasom >Jelentősen drágább a cseresznye idén
A KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben 8,6…
Tovább olvasom >Tovább erősödnek a kínai-magyar agrárkapcsolatok
A magyar mezőgazdaságot és agráriumot számos kihívás érte az utóbbi…
Tovább olvasom >További cikkeink
A „zsugorodó termékek” nyomában – Magyarország élen jár a shrinkflation szabályozásban
A DLA Piper legfrissebb jelentése, az International Shrinkflation Guide, átfogó…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Beruházunk, mégsem haladunk
A GKI az elmúlt időszakban átfogó elemzéssorozatot készített a magyar…
Tovább olvasom >Átalakuló ízlés, növekvő kihívások – ilyen sörös évre készülhetünk 2025-ben
Bár 2024-ben 2,8%-kal bővült a hazai sörpiac, 2025 első hónapjai…
Tovább olvasom >