2020-ban a teljes sajtópiaci bevétel 101,569 milliárd Ft volt

z MLE összesítése alapján 2020-ban a „net-net” (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 36,851 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 53,218 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2020-ban 101,569 milliárd forint. A magyar piacon csaknem 7200 kiadványt megjelentető, mintegy 500 sajtókiadó[1] üzleti modellje az erős és stabil lapárbevételen alapul, a 2020-as tavaszi lockdown következtében a csökkenő forgalom és a nyitvatartási korlátozás éreztette hatását a terjesztési bevételeken is.

Az évről évre emelkedő digitális tartalomhoz kapcsolódó bevételek emelkedtek, a bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 11,500 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak: ez az összeg jól mutatja, hogy a kiadók az online tartalomszolgáltatói piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak. A tavalyi év pozitív trendje, hogy egyre több online szerkesztőség tudta monetizálni tartalmait és számos portál üzleti modelljében megjelent az olvasói támogatásokból finanszírozott bevétel is.

A válság a bizalmat is erősítette

Az MLE legutóbbi ágazati kutatásának egyik legfontosabb megállapítása, hogy a print hirdetések legnagyobb erőssége a fogyasztók szerint, hogy azok általánosságban nem irritálók, tartalmukat tekintve célcsoport relevánsak, hasznosak, figyelemfelkeltők, információs tartalmuk magas, hitelesebbek, mint bármely más médiumban elhelyezett hirdetések.

A vírus okozta válsághelyzet ezt a tendenciát tovább erősítette, hiszen a hírpiaci fogyasztási igény robbanásszerűen megnövekedett, a bizonytalanság növekedése törvényszerűen növelte az információs igényt, természetes, hogy a vírushelyzetben mindenki sokkal nagyobb információs éhséggel fordult a hírek felé.

Ennek értelmében a kutatások egyértelműen mutatták és a tendencia csak erősödött: a fogyasztók a print médiában minden egyéb médiumnál jobban megbíznak, beleértve a digitális hírforrásokat és a közösségi média platformokat is.  A printben bíznak meg a legjobban az emberek, a nyomtatott sajtót tartalom szempontjából nagyon sokoldalúnak és hitelesnek tartják. A print, mind az internethez, mind a televízióhoz képest kompaktabban gyűjti össze az információt. Abban konszenzus van a törzsolvasók között, hogy a reklám szükséges és elengedhetetlen része a print tartalmának, valamint, hogy a címlap rendkívül meghatározó.

Párhuzamos médiafogyasztás esetén a legaktívabb és kizárólagos figyelmet a print kapja.  Ha a marketing szakemberek segíteni szeretnének az ügyfeleiknek a fogyasztói bizalom felépítésében, a print médiába való befektetés egy jó módja ennek. És miután a fogyasztók attól vesznek, akiben jobban megbíznak, ez az ügyfeleik részére magasabb eladásokat jelenthet.

A világjárvány nagy valószínűséggel felgyorsítja a szerkezeti átalakulásokat

A válság fokozta a megbízható, pontos újságírás iránti igényt, ugyanakkor azt is megmutatta, hogy óriási tömegek nyitottak az összeesküvés elméletekre és az álhírekre. A Reuters tanulmánya is megerősítette, hogy a járványnak köszönhetően jelentősen megugrott a sajtóba vetett bizalom. Ha a COVID-19-re vonatkozóan kell tájékozódni, az emberek több mint kétszer nagyobb arányban bíznak meg a hagyományos médiában – ide értve az újságok internetes oldalait is –, mint a közösségi médiában, a videóplatformokban vagy az üzenetküldő szolgáltatásokban.

Ennek ellenére a hiteles újságírás iránti igény növekedésével párhuzamosan tovább csökkent a sajtóorgánumok bevétele, mivel a hirdetők az elkerülhetetlen recesszióra készültek, a cégek marketingre és kommunikációra szánt kiadásaikat csökkentették elsőként a járványhelyzetre és az ebből fakadó bizonytalanságokra hivatkozva.  Részben ennek is következménye, hogy egyre több minőségi sajtótermék fizetőfal mögé „menekül”, azaz részben vagy teljesen digitális előfizetéssel vagy tagsági díj ellenében lesz elérhető. Ezek a strukturális következmények azonban az írott sajtó számára pozitív fejlemények, mivel felgyorsul az átállás és egy több mint egy évtizede húzódó strukturális válságra is megoldási alternatívát jelenthetnek a megszületett válaszok, főként a hírkiadók esetében.