2017 a kihívások éve a magyar dohánypiac szereplőinek

Az árucsoportos összehasonlítás jól érzékelteti az új értékesítési csatorna nagyságrendjét. A látványos, 2014. évi 25%-os ugrásszerű növekedést éves szinten 4-5% közötti fejlődés követte, ami elsősorban az árváltozásoknak volt az eredménye. A százalékos alapú árrés-megállapításnak köszönhetően ennek pedig elsősorban a kiskereskedelem élvezte az előnyeit.

Mennyiségi oldalon a kép korántsem ilyen kedvező. A NAV jövedéki statisztikái alapján naturáliában mérve a dohánypiacra inkább a stagnáló jelző illik. Ezen belül a fogyasztás jól látható módon tolódott el a fogyasztási dohány irányába, ahol egy szálra vetítve a dohányosok jóval olcsóbban hódolhatnak szenvedélyüknek a maguk készítette, töltötte cigarettákból.

Nem változott az erősorrend

Megkérdőjelezhetetlenné vált a Philip Morris piacvezető szerepe. A BAT erős második helye sem volt kétséges, pozícióját az év első hónapjaiban még javítani is tudta. Az Imperial és JTI párharcának mérlege pedig a JTI javára billen. A hazai dohánypiac egyetlen magyar tulajdonú szereplője a Continental Dohányipari Zrt. 2017 első negyedévében megállítani látszik az eddigi csökkenést, hasonlóan a piac legkisebb szereplőjéhez.

2017: biztató kezdet

Az év első – és jellemző módon a dohány-kiskereskedelemben is gyengébb – hónapjai további szerény növekedést mutatnak a Trafik.hu több mint 100 partnerének esetében, 2016 hasonló időszakához képest.

A jövő azonban kérdéses. A gyártók (nagykereskedők) az év eddig eltelt időszakában becsléseink szerint még a tavalyi év jövedékiadó-emelkedését sem építették be teljesen a fogyasztói árakba. Arról nem is szólva, hogy időközben aktuálissá vált egy újabb adóemelés, valamint árnövelő tényezőként jelentkezik az is, hogy a cigaretták, korábbi 19 szálas csomagolása – kötelező jelleggel – 20 szálra emelkedett. Ezen túlmenően ez év szeptemberében még egy adóemelés lép életbe. Mindezek összhatásaként – amennyiben ezt várható módon a nagykereskedők a fogyasztóra hárítják – az előző évhez képest 15-20 százalékos fogyasztói árváltozás prognosztizálható az év végére.

Feketeleves a kiskereskedelemnek?

Lapzárta után, május 20-án lép életbe az EU-konform Dohány Direktíva (TPD) utolsó határideje.

Ez az a végső időpont, amely a már korábban említett 20 szálas kiszerelés mellett számos változtatást irányoz elő. Ilyen a termékek új csomagolása – pl. az azokon feltüntetendő elrettentő fotók mérete és a kötelező szöveges jelölések. A mentolos ízesítésű termékek kivételével kötelező módon ki kell vonni a forgalomból az összes más ízesítésű dohányterméket. Továbbá kategorikusan megtiltják minden olyan – még a kiskereskedelemben készleten lévő – termék forgalomba hozatalát, amelyek ezen kritériumoknak nem felelnek meg – hogy csak a legfontosabbakat foglaljuk össze.

Bár ezt a végső határidőt – az elsősorban a nagykereskedőkre vonatkozó – korábbi korlátozások már előkészítették, mégis egyértelmű, hogy jelentős készletek maradnak a kiskereskedők nyakán az eddig beragadt, vagy rendkívül lassan forgó termékválasztékból. Ezek nagyságrendje eltérő – néhány tízezer forintos nagyságrendtől milliós nagyságrendig hallottunk számokat Nemzeti Dohányboltok üzemeltetőitől.

Ezeknek a forgalomba nem hozható készleteknek a sorsa kérdéses, hiszen a termékek árának körülbelül 80 százalékát teszik ki az adók, melyek visszaigénylésére ma releváns szabályozás hiányában a kiskereskedőknek nincs módja.

Egyelőre patthelyzet állt elő. A Nemzeti Dohányboltok üzemeltetői csak bízhatnak abban, hogy a határidőt követően is születhet köztes megoldás az 2-3 milliárdra becsült készletértéken keletkező veszteségek mérséklésére. //