Törvényi szigor drágíthatja a saját gyártású élelmiszereket
Szigorodhat az év elején hatályba lépett, elsősorban a nagy üzletláncok és a beszállító élelmiszer-termelők és -feldolgozók kapcsolatrendszerét szabályozó törvény – tudta meg a Népszabadság. A módosítás megtiltaná a saját gyártású élelmiszerek „önköltség alatti” forgalmazását. A kereskedők szerint viszont törvénnyel hosszú távon nem lehet átírni a versenypiaci viszonyokat.
A Népszabadság birtokába került tervezet szerint a tisztességtelen forgalmazói magatartások tételes felsorolása közé bekerülhet a saját gyártású termékek „önköltség alatti” árusítása is. Az egyszerűség kedvéért: ha a szabály életbe lép, veszélybe kerülhetnek a nagyobb Tesco-üzletekben megszokott, helyben sütött pékáruk vagy a Spar saját húsüzemében készült termékek. Azokat ugyanis a vevőcsalogatás érdekében olcsóbban kínálják, mint a többi portékát – a kérdés az lesz a jövőben, hogy önköltség alatti áron kerül-e a polcokra az áru.
A megkérdezett kereskedők szerint ez a megközelítés értelmetlen, mert jogszabály az önköltség megállapításának hivatalos módját az egyes termékekre nem írja le. Egyébként a Tesco jelenleg kilogrammonként 109 forintért kínál helyben sütött kenyeret – a hivatalos statisztikai összegzés szerint az átlagos kenyérár ezzel szemben 274 forint volt szeptemberben Magyarországon a többi üzletben.
Az úgynevezett beszállítói visszatérítések (olyan díjak, amelyeket lényegében a beszállítók által igénybe vett szolgáltatások áraként könyvelnek el a láncok) esetében is tartalmaz szigorításokat a tervezet. Megszűnhet például a fix tételként a beszállítóknak eddig – szerződés alapján – felszámolt logisztikai díj vagy hozzájárulás. Márpedig a kereskedők szerint az egy tételben, tehát relatíve olcsón a logisztikai központokba leszállított áru szétterítésének tetemes költségéből igenis joggal várhatnak el visszatérítést a beszállítótól – ha azt kötnék ki, hogy üzletenként meghatározott, kisebb mennyiségeket a termelőknek maguknak kellene kifuvarozniuk, az sokkal többe kerülne nekik, mint az így felszámolt néhány százalék.
A pontosítások között a tervezett jogszabály rögzíti, hogy a fizetési határidő számításának kezdő időpontját a leszállítástól kell számítani, és a lejárat legfeljebb 30 nap lehet. A koncepció érdekes felvetése az is, hogy egy esetleges, nagyobb árkedvezménnyel történő kiárusítást – függetlenül annak okától – annak megkezdése előtt 15 nappal a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál előzetesen be kell jelenteni. A kereskedőnek egyébként mindenféle árkedvezménnyel és egyéb felszámított díjjal az akciók végleges lejártát követő harminc napon belül el kell számolnia a beszállítóval.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára magánvéleményként a Népszabadságnak elmondta: az üzleti élet tisztaságát lehet szigorúan szabályozni, de annak a beszállítókra is vonatkoznia kell. A versenyképességet viszont törvényekkel javítani nem lehet – írja a Népszabadság Online.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >A magyar vásárlók stresszmentes karácsonyt szeretnének: online előre vásárolnak és 100 000 forint felett költenek ajándékokra
A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >