165 milliárd forint sajátmárkás élelmiszerekre
Az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a láncok sajátmárkás termékeiből nőtt idén az első félévben, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Kereskedelmi márkás élelmiszerekkel a boltok mintegy 165 milliárd forint forgalmat értek el január-júniusban, míg háztartási vegyiáruval és kozmetikummal több mint 26 milliárd forintot. Többek között ezt állapítja meg az elemzés, amit a Nielsen végzett, a fogyasztók médiahasználatáról és vásárlásairól információkat, ismereteket szolgáltató, vezető globális vállalat.
Élelmiszerre a kiskereskedelem vásárlói által idén az első hat hónapban kiadott minden 100 forintból 25 jutott kereskedelmi márkákra, ami 1-gyel több, mint tavalyelőtt. Az eladott áru mennyiségét tekintve a láncok saját márkáinak piacrésze stabilan 34 százalék, mind az idei, mind a tavalyi első hat hónap során.
Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál csaknem minden ötödik forint (18 százalék) került a boltok pénztáraiba kereskedelmi márkás termékekért az első félévben; eggyel több, mint a tavalyi hasonló időszakban. Mennyiség szempontjából 32 százalékról 36-ra emelkedett a kereskedelmi márkák piaci részesedése, féléves összehasonlításban.
A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában a cég nevével jelzik őket, mint például CBA, Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál S-budget, a dm-nél Denkmit, stb.
– Az átlagok mögött jelentősen különböznek az arányok. Például a mélyhűtött termékek teljes hazai, értékben mért bolti eladásából a saját márkák 46 százalékot vittek el, az idei első félév során. Viszont csak 21-et a forró ital kategóriából, amely kávét, teát és kakaót foglal magában – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati menedzsere. – Az élelmiszerek között legalacsonyabb a saját márkák aránya, alkoholos italoknál 15, valamint édességeknél, 19 százalékkal, szintén értéket tekintve. Ennek megfelelően ezekben a termékcsoportokban legmagasabb a gyártói márkák mutatója; 85, illetve 81 százalék.
Figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya mind értékben, mind mennyiségben. Ez a gyártói márkák erősödését jelzi, például ásványvíznél, tejfölnél, ostyaszeletnél és cukorkánál.
Vegyiáruk között a saját márkák csökkenő részarányát regisztrálták a piackutatók például toalett papírnál, babatörlőkendőnél, hajformázónál és ablaktisztítónál.
Igen alacsony a kereskedelmi márkák piacrésze például száj-, illetve hajápolási cikkeknél, 7 és 6 százalékkal, érték szempontjából.
A kereskedelmi márkák terjedésének motorja a diszkont. Élelmiszer eladásából a bolttípus bevételének 61 százaléka jutott a láncok saját márkás termékeire, tavaly az első félévben, idén pedig 62 százaléka.
Élelmiszereknél hipermarket csatornában a saját márkák piacrésze 13 százalékról 14-re emelkedett, értéket tekintve, féléves összehasonlításban. Csökkent viszont a kereskedelmi márkás termékek részaránya 1-1 százalékponttal szupermarketben és a hazai tulajdonban lévő láncokban 23, illetve 16 százalékra.
A vásárlási szokásokat feltáró Nielsen-kutatás szerint a megkérdezett magyar fogyasztók 45 százaléka ugyanannyi kereskedelmi márkás terméket szokott venni, mint egy évvel korábban. Kevesebbet, mondja 17 százalék. További 38 százalék több kereskedelmi márkás terméket vett a legutóbbi időszakban. Nagy részük azért, mert olcsóbb, mint a gyártói márka.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >