15 éves a Co-op Hungary Zrt.

A miniszterelnök is megtisztelte a Co-op Hungary Zrt. 15. születésnapjára rendezett eseményt a Művészetek Palotájában. Orbán Viktor a Coop Üzletlánc és a magyar gazdaság sikere között vont párhuzamot.

„Gazdasági körökben súlyánál és szerepénél fogva sajnos méltánytalanul kevés szó esik a kiskereskedelemről és magáról a Coop Üzletláncról” – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a Co-op Hungary Zrt. 15 éves évfordulója alkalmából rendezett eseményen a Művészetek Palotájában. Külön nem tért ki a kormány kiskereskedelmet is érintő különadó programjára, ám elmondta, hogy azt kell megértenie mindenkinek, hogy Európában jelentős átalakulások zajlanak, amely mellett nem mehet el Magyarország. Ami a magyar kiskereskedelmet illeti, Orbán Viktor erősen méltatta a Coop Csoportot. Mint mondta, magyar hátterű cég, így a nála megtermelt profit biztosan nem megy ki az országból. A Coop nyeresége egyben gazdagítja az országot is. Külön öröm számára, hogy a cég polcain túlnyomó többségben magyar áru szerepel. Úgy véli a Coop sikere az egész magyar gazdaság sikere.

Tizenöt évvel ezelőtt vesztésre álló pozícióból állt talpra és indult újra a szövetkezeti forma a Co-op Hungary Zrt. megalakulásával, amely első körben nagykereskedelmi, később kiskereskedelmi hálózattal erősítette a háztartások fogyasztási szükségleteit. Csepeli Lajos, a cég igazgatóságának elnöke, az alakulás 15. évfordulóján első körben arról a 30 ezer munkavállalóról emlékezett meg, akik részesei a Coop hálózat sikerének. Csepeli beszédében kiemelte, ma nincs olyan család, aki ne került volna kapcsolatba a Coop-pal és sokaknak a „bolt” magát a Coop üzletet jelenti.

Murányi László vezérigazgató ünnepi beszédében a Coop hálózat jövőjére fókuszált. Elmondása szerint, 2012 végére a Coop boltok külsőleg és belsőleg is megújulnak, emellett nagy figyelmet fordítanak a jelenlegi franchise rendszer erősítésére is. A múltról szólva kiemelte: a Co-op Hungary Zrt. 1995-ben a minőség, a magyar termékek és az erős kereskedelmi kultúra közvetítését tűzte ki céljául. Ma a Coop üzletek kínálják a polcaikon a legtöbb magyar terméket, több mint 80 százalékban. A hálózat több mint ezer magyar termelővel áll közvetlen kapcsolatban, és a legnagyobb magyar franchise hálózatot működteti. Az 510 milliárd forint forgalmával, több mint 5 ezer ellátott boltjával, (ebből 3000 saját) a teljes kiskereskedelmi piac 8 százalékát fogja le.

A legrégebbi Coop tag, a Gyermely Zrt. vezérigazgatója igyekezett a múltat feleleveníteni, hiszen a Coop szövetkezés immár majdnem 150 évre tekint vissza. Ebből a Gyermely majd négy évtizednyi kapcsolatot tudhat magáénak a Coop-pal.

Ugyancsak a múltból indult ki Demján Sándor, a VOSZ, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, aki saját bevallása szerint a jelenlegi sikereinek nagy részét a szövetkezeti időszakban tanultaknak köszönheti. Részese volt a szövetkezeti formában alakult Skála-Coop hálózat létrejöttében és pontosan tudja, hogy az összefogással jelentős tárgyalási pozíciókat lehet elérni a gazdaság minden területén, kivált a kiskereskedelemben. Méltatta a Coop eredményeit, ám szerinte a szövetkezetek elkövettek egy hibát: öt év fáziskéséssel szervezték magukat újjá. Ez az öt év hátrány elegendő volt arra, hogy a hipermarket méretű kereskedelmi egységeket üzemeltető, tőkeerős nemzetközi vállaltok beelőzzenek. „Nekik már nem sörös lovuk volt – mondta Demján –, hanem teherautójuk”. Ott, ahol a magyar hálózatok nem akartak hipermarketet építeni attól tartva, hogy a kis boltjaik elől szippantja el a forgalmat, megépítették a külföldiek. Holott Demján szerint nem a hipermarkettől kell félni. A hipermarket nem ellenség; egy modern életstílus, amit betiltani nem lehet. Mint mondta, tessék szövetkezni és hipermarketet építeni, van még lehetőség. A nagy alapterület adta a forgalmi volumennel pedig olyan tárgyalási pozícióhoz lehet jutni a piacon, amellyel versenyképesek maradhatnak a lánc kisebb tagjai is.