130 milliárdos veszteséget okoz az élelmiszeráfa elcsalása a költségvetésnek

Szakmai becslés szerint százmilliárd forintnál is nagyobb összegtől fosztják meg a közkasszát azok a kétes körök, amelyek az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának elcsalására rendezkedtek be. A szakértői tanulmány az áfa csökkentésében vagy a fordított adózás bevezetésében látná a megoldást. A hatóság akár blokádot is vonhat az áfacsalással érintett termékeket forgalmazó üzletek köré.

Évről évre hatalmas összeget húznak ki az állam zsebéből azok a csalók, akik az alapvető élelmiszerek forgalmi adójával trükköznek. A közkasszának legalább százharmincmilliárdos veszteséget okoznak a zöldség-, a gyümölcs-, a hús- és baromfitermékek, a növényolaj, a kávé, a cukor, a tej- és malomipari árucikkek jogsértő kereskedelmére szakosodott illegális körök. Az ágazatból az áfacsalások miatt négy adóforintból egy biztosan nem folyik be a kincstárba. Egyebek közt ezekre a megállapításokra jutottak friss tanulmányukban az Ernst & Young szakemberei.

Az elemzés elkészítésével az alapvető élelmiszerek gyártóit, forgalmazóit tömörítő, nyáron alakult érdekvédelmi szervezet bízta meg az adótanácsadó céget. Az ágazati adatok, forgalmi statisztikák alapján összeállított tanulmány szerint két módszer kínálkozik az áfacsalások visszaszorítására. Az első az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának drasztikus csökkentése, ám ha ez rövid időn belül nem lehetséges, úgy a szakemberek a fordított áfafizetés módszerének gyors bevezetését javasolják.

Az elemzés legfontosabb részleteit a Magyar Nemzet kérésére Vékási Tamás, az Ernst & Young adószakértő partnere mutatta be. Mint mondta, a tanulmány részletesen foglalkozik az idehaza tevékenykedő áfacsalók leggyakrabban használt jogellenes megoldásaival, az úgynevezett körhintacsalás két módozatával.

Az egyik visszaélési típust exportmódszer elnevezéssel illették. Valamely társaság alapvető élelmiszert vásárol itthon, mégpedig azzal az állítólagos szándékkal, hogy az árut külföldön, az Európai Unió területén adja el. Az efféle ügyletek után nem kell itthon forgalmi adót fizetni, a szállítmány áfamentesen hagyhatja el az országot. Az élelmiszer azonban csak papíron lépi át a határt: az elkövetők hamis fuvarleveleket, külföldi számlákat állítanak elő, majd az áru – természetesen fiktív iratok kíséretében – Magyarországon talál gazdára. A magyar vevő rendszerint a csalók egyik vállalkozása.

A kétes körhöz tartozó társaság továbbadja a szállítmányt, és áfa-visszaigénylés címén éppen azt az összeget kéri el az államtól, amelyet az első cég forgalmi adó címén nem fizetett be. Az élelmiszer több fiktív adásvétel után rendszerint valamelyik legális kereskedőnél köt ki, a fogyasztó pedig csak annyit lát a nagy kárt okozó folyamatból, hogy egy-egy terméket hihetetlen akcióval kínál a helyi kis bolt vagy az egyik nagyobb lánc közeli áruháza.

Vékási Tamás a cukor kereskedelmét hozta fel példaként. Az utóbbi években hatalmas mennyiségű cukor értékesítését jelentették be a hazai gazdasági szereplők, ám ezt a magyar fogyasztási adatok és a tényleges kivitelről szóló statisztikák nem támasztják alá.

– Feltételezhető, hogy csak tavaly százezer tonna cukrot adtak el Magyarországról külföldre fiktív, jogsértő körülmények között – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a szóban forgó hatalmas mennyiség minden bizonnyal soha nem is járt hazánkban. A csak papíron létező százezer tonnányi cukor után viszont áfa-visszatérítés címén jelentős összeget próbálhattak meg kicsalni a tettesek az államtól.

A másik visszaélési típust importmódszer elnevezéssel illeti a szakma. Ekkor az elkövető az unión kívüli országból áfamentesen hozza be a terméket, aminek egy részét legálisan értékesíti, a további tételt – immár csak papíron – ismét külföldre továbbítja. Végül egy másik honi cég fiktív számlát kiállítva a teljes mennyiséget megveszi. – Áfa címén ennél a módszernél sem lát egy fillért sem az államkassza, pénzt ugyanakkor az elkövetők ismét visszaigényelnek a kincstártól – mondta Vékási Tamás. A tapasztalatok szerint a különféle módszereket a csalók gyakorta ötvözik. (Magyar Nemzet Online)