130 éves Soproni Sörgyár

MTI/Filep István

A miniszter elmondta, hogy a 2027-ig tartó közös agrárpolitika (KAP) stratégiai terv részeként az élelmiszer- és feldolgozóiparra elkülönített forrás megközelíti az 500 milliárd forintot.

A magyar agrárium ellenállóbbá és sokoldalúbbá tételében kiemelt szerepet szán a kormány a korábban jól működő ágazatok újjáélesztésének is, ide tartozik a komló- és az árpatermesztés – mondta.

Részletezte, hogy a hazai sörárpatermelés mennyisége az utóbbi évtizedben ingadozó volt, évente 20-30 ezer hektáron 4-4,7 tonna közötti hektáronkénti hozamok mellett 100-130 ezer tonna körül alakult.

A tavaszi árpa termelése 2022-ben az aszály miatt erősen visszaesett és 2023-ban is 100 ezer tonna alatt maradt. 2024-re meghaladta a 100 ezer tonnát és idén is kedvező értéket mutat a vetésterület tekintetében, mert a gazdák 29 ezer hektáron vetettek tavaszi árpát és az időjárási körülmények is kedvezőek.

Győr-Moson-Sopron vármegye vezeti a területi sorrendet 5500 hektárral, de nagyobb területek vannak még Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Fejér és Veszprém vármegyékben is.

A komlótermesztésről szólva felidézte, az 1980-as években több helyen termelték nagyüzemi keretek között, de 2010-re gyakorlatilag megszűnt, csak néhány kisüzemi főzde termeltetett speciális fajtákat idehaza.

Nagy István reményét fejezte ki, hogy nemcsak a Soproni Sörgyár igényeit, hanem a Magyarországon működő más sörgyárak igényeit is teljes mértékben hazai termesztésű komlóból fogják kielégíteni. A kormány nyitott arra, hogy együttműködjön a többi sörgyárral is – mondta.

Kiemelte, hogy a komlóültetvények telepítésének támogatása azért is fontos, mert a sörfogyasztás kultúrája Magyarországon egyre kifinomultabb, a stabil kereslet pedig biztos piaci hátteret nyújthat a gazdálkodóknak.

Nagy István beszélt arról is, hogy a kormány a feldolgozói kapacitások megerősítésére is gondot fordít, így a Vidékfejlesztési programban 2014 óta több pályázati felhívás is gondoskodott mintegy 1300 élelmiszeripari feldolgozóüzem támogatásáról. A fejlesztések 310 milliárd forinttal járultak hozzá az élelmiszer-önellátás biztosításához.

A pályázatokon lehetőség volt sör és desztillált szeszesital előállítására is kérelmet benyújtani. Összesen 64 ilyen projekt részesült 8,8 milliárd forint támogatásban, amiből a sörgyártók 13 kérelem révén 2,6 milliárd forinttal részesedtek – fűzte hozzá.

Az agrárminiszter elmondta azt is, hogy a több mint 150 éves sörfőzési tapasztalattal rendelkező Heineken bebizonyította magyarországi működése alatt, hogy gondos gazdája a 130 éves Soproni Sörgyárnak. A kormány nagyra becsüli, hogy együttműködnek a helyi közösségekkel és szoros partnerségben dolgoznak sok magyar gazdával – emelte ki.

Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy a sörgyár generációk óta összeforrt a város nevével és identitásával is, és a város történetének, gazdaságának és kulturális életének is meghatározó része.

A gyár kapacitása évente 2-2,3 millió hektoliter.

A beszédeket követően Nagy István jubileumi oklevelet adott át a kormány nevében Nikos Zoisnak a Soproni Sörgyár 130. évfordulója alkalmából.

A nyilvános céginformációs adatok szerint a Heineken Hungaria Sörgyárak Zrt. árbevétele 2024-ben 92,6 milliárd forint volt, 2,7 milliárd forinttal több, mint 2023-ban. Az exportból származó árbevétele 2,7 milliárd forint volt, 8,4 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben. Adózott eredménye 6,9 milliárd forint lett, 6,4 milliárd forinttal magasabb, mint 2023-ban.

A cég tavaly közel 400 embert foglalkoztatott.