100 éve lépett hatályba az első magyar versenytörvény
Egy évszázada, 1924-ben lépett hatályba a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénycikk. A jubileumi évforduló alkalmából a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szakmai konferenciát szervezett a nemzeti versenyhatóság székházában.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke nyitóbeszédében kiemelte:
„Magyarország Alaptörvénye egyértelműen kimondja – Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait. – Ezen nemes, és kiemelkedően fontos feladat szolgálatában tevékenykedik a Gazdasági Versenyhivatal immáron több mint 33 éve.”
„Magyarországon a versenyjog több mint 100 éves múltra tekint vissza, még ha ezt csorbítják is a kommunista vészkorszak évtizedei, amikor a gazdasági versenynek – több más demokratikus és társadalmi elv mellett – igen csekély jelentősége volt.”
– hangsúlyozta nyitóbeszédében Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
Az első versenytörvény hatályba lépésnek centenáriuma alkalmából rendezett tudományos konferencia keretében a résztvevők mélyebb ismeretekre tehettek szert a jogterület fejlődését illetően, különös figyelemmel a magyar jogra, a nemzetközi egyezményes háttérre, és az Európai Uniós jog hatásaira.
Az első magyar versenytörvényt több évtizedes előkészítő munka előzte meg, mely során összesen három törvényjavaslat született. A harmadik tervezetet – amelyet Kuncz Ödön kereskedelmi jogász professzor és Balás P. Elemér, az akkori igazságügyminisztériumi osztályvezető állított össze – a Nemzetgyűlés 1922. december 6-án fogadta el a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot, amelyet – a kormányzói aláírást követően – 1923 májusában, mint 1923. évi V. törvénycikket hirdettek ki. Az első magyar versenytörvény 1924. május 15-én lépett hatályba.
A konferencián – a GVH elnöke mellett – köszöntötték a résztvevőket Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke, és alelnöke, Bacher Gusztáv. A rendezvényen előadást tartott több külföldi és hazai jogász szakértő is. Többek között Vörös Imre jogtudós professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Osztovits András, kúriai bíró, egyetemi tanár és Szoboszlai Izabella, a GVH Versenytanácsának tagja is.
Rigó Csaba Balázs köszöntőjét az 1924-ben hatályba lépett törvény első sorainak idézetével zárta le:
„Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni.” „Úgy gondolom ez az idézet több mint egy évszázad után is örökérvényű üzenetet fogalmaz meg.”
– húzta alá a GVH elnöke.
Kapcsolódó cikkeink
A GVH kész beavatkozni az élelmiszerek piacán zajló folyamatokba
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyomon követi az élelmiszerek piacán zajló…
Tovább olvasom >Vizsgálja a GVH az eMAG vállalkozástámogatási vállalásainak teljesítését
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálja, hogy az eMAG vállalásának megfelelően…
Tovább olvasom >GVH: Az online Árfigyelő bővítésének piacélénkítő hatása van
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online Árfigyelő rendszer piacélénkítő…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >