100 éve lépett hatályba az első magyar versenytörvény
Egy évszázada, 1924-ben lépett hatályba a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénycikk. A jubileumi évforduló alkalmából a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szakmai konferenciát szervezett a nemzeti versenyhatóság székházában.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke nyitóbeszédében kiemelte:
„Magyarország Alaptörvénye egyértelműen kimondja – Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait. – Ezen nemes, és kiemelkedően fontos feladat szolgálatában tevékenykedik a Gazdasági Versenyhivatal immáron több mint 33 éve.”
„Magyarországon a versenyjog több mint 100 éves múltra tekint vissza, még ha ezt csorbítják is a kommunista vészkorszak évtizedei, amikor a gazdasági versenynek – több más demokratikus és társadalmi elv mellett – igen csekély jelentősége volt.”
– hangsúlyozta nyitóbeszédében Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
Az első versenytörvény hatályba lépésnek centenáriuma alkalmából rendezett tudományos konferencia keretében a résztvevők mélyebb ismeretekre tehettek szert a jogterület fejlődését illetően, különös figyelemmel a magyar jogra, a nemzetközi egyezményes háttérre, és az Európai Uniós jog hatásaira.
Az első magyar versenytörvényt több évtizedes előkészítő munka előzte meg, mely során összesen három törvényjavaslat született. A harmadik tervezetet – amelyet Kuncz Ödön kereskedelmi jogász professzor és Balás P. Elemér, az akkori igazságügyminisztériumi osztályvezető állított össze – a Nemzetgyűlés 1922. december 6-án fogadta el a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot, amelyet – a kormányzói aláírást követően – 1923 májusában, mint 1923. évi V. törvénycikket hirdettek ki. Az első magyar versenytörvény 1924. május 15-én lépett hatályba.
A konferencián – a GVH elnöke mellett – köszöntötték a résztvevőket Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke, és alelnöke, Bacher Gusztáv. A rendezvényen előadást tartott több külföldi és hazai jogász szakértő is. Többek között Vörös Imre jogtudós professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Osztovits András, kúriai bíró, egyetemi tanár és Szoboszlai Izabella, a GVH Versenytanácsának tagja is.
Rigó Csaba Balázs köszöntőjét az 1924-ben hatályba lépett törvény első sorainak idézetével zárta le:
„Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni.” „Úgy gondolom ez az idézet több mint egy évszázad után is örökérvényű üzenetet fogalmaz meg.”
– húzta alá a GVH elnöke.
Kapcsolódó cikkeink
Ezek a tényezők befolyásolták az árakat a tej- és a tojáspiacon
Két gyorsított ágazati vizsgálatot is lezárt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).…
Tovább olvasom >Háztartási és higiénés termékek ára is nyomon követhető az Árfigyelőben
Újabb 42 termékkategóriával bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett,…
Tovább olvasom >Versenyhivatali eljárás indult a Decathlon magyarországi cége ellen
A GVH szerint megtévesztő árak, valótlan akciók és félrevezető készletinformációk…
Tovább olvasom >További cikkeink
Közeleg a Lidl Balaton-átúszás
A jövő héten, július 26-án rendezik a 43. Lidl Balaton-átúszást,…
Tovább olvasom >Tudatos táplálkozás – az okos döntések számítanak, nem a szigorú szabályok
Továbbra sem érzik a fogyasztók, hogy enyhülne rajtuk a magas…
Tovább olvasom >Falusi romantika Budapest szívében: megnyitott a Puli és Juhász pesti csárda a belvárosban
Harcsapaprikás, túrós csusza és aranygaluska – juhászbölcsességgel tálalva, puli-lelkesedéssel fűszerezve.…
Tovább olvasom >