100 éve lépett hatályba az első magyar versenytörvény
Egy évszázada, 1924-ben lépett hatályba a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénycikk. A jubileumi évforduló alkalmából a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szakmai konferenciát szervezett a nemzeti versenyhatóság székházában.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke nyitóbeszédében kiemelte:
„Magyarország Alaptörvénye egyértelműen kimondja – Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait. – Ezen nemes, és kiemelkedően fontos feladat szolgálatában tevékenykedik a Gazdasági Versenyhivatal immáron több mint 33 éve.”
„Magyarországon a versenyjog több mint 100 éves múltra tekint vissza, még ha ezt csorbítják is a kommunista vészkorszak évtizedei, amikor a gazdasági versenynek – több más demokratikus és társadalmi elv mellett – igen csekély jelentősége volt.”
– hangsúlyozta nyitóbeszédében Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
Az első versenytörvény hatályba lépésnek centenáriuma alkalmából rendezett tudományos konferencia keretében a résztvevők mélyebb ismeretekre tehettek szert a jogterület fejlődését illetően, különös figyelemmel a magyar jogra, a nemzetközi egyezményes háttérre, és az Európai Uniós jog hatásaira.
Az első magyar versenytörvényt több évtizedes előkészítő munka előzte meg, mely során összesen három törvényjavaslat született. A harmadik tervezetet – amelyet Kuncz Ödön kereskedelmi jogász professzor és Balás P. Elemér, az akkori igazságügyminisztériumi osztályvezető állított össze – a Nemzetgyűlés 1922. december 6-án fogadta el a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot, amelyet – a kormányzói aláírást követően – 1923 májusában, mint 1923. évi V. törvénycikket hirdettek ki. Az első magyar versenytörvény 1924. május 15-én lépett hatályba.
A konferencián – a GVH elnöke mellett – köszöntötték a résztvevőket Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke, és alelnöke, Bacher Gusztáv. A rendezvényen előadást tartott több külföldi és hazai jogász szakértő is. Többek között Vörös Imre jogtudós professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Osztovits András, kúriai bíró, egyetemi tanár és Szoboszlai Izabella, a GVH Versenytanácsának tagja is.
Rigó Csaba Balázs köszöntőjét az 1924-ben hatályba lépett törvény első sorainak idézetével zárta le:
„Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni.” „Úgy gondolom ez az idézet több mint egy évszázad után is örökérvényű üzenetet fogalmaz meg.”
– húzta alá a GVH elnöke.
Kapcsolódó cikkeink
Újabb versenyfelügyeleti eljárás a „teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeknél
Újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három élelmiszer-kiskereskedelmi…
Tovább olvasom >A GVH üdvözli az árak önkéntes csökkentését
Az árak önkéntes csökkentése jó a családoknak és élénkíti a…
Tovább olvasom >Az OECD és a GVH közös Versenyügyi Oktatóközpontja kiemelt szerepet tölt be a régió versenyhatóságainak fejlesztésében
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Gazdasági…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >