Tizennyolc külföldi országból, mintegy száztíz élelmiszervásárról tudósítottam főleg szaklapokat, de heti- és napilapokat is újságíróként, huszonhét év alatt. Sanghajtól Plovdivon és New Yorkon át Kölnig szerzett tapasztalataim szerint mára egy jó vásár a marketingmix és a piacismeret nélkülözhetetlen eszközévé nőtte ki magát.

Pelcz Antal 30 éve jár a düsseldorfi Interpackra. Az általa vezetett biatorbágyi drPACK Kft. a fóliák szakértője. Két munkatársával együtt hosszú német kávét iszunk papírpohárból, a 7a csarnok innovációs parkjának büféjében.

Rájuk fér a frissítő, mert rengeteg a látnivaló, és sok talál­kozót terveztek különböző partnerekkel. A nap végén pedig átvehetik a Csomagolási Világszervezet (WPO) által szervezett World Star „csomagolási világbajnokság” díjat.

– Az idők folyamán majdnem mindent a csomagolási vásárokon tanultam meg a szakmáról – mondja Pelcz Antal. – Amikor 1989-ben megalapítottuk vállalkozásunkat, a polietilén fóliákban láttunk fantáziát. Azóta szakembereinkkel együtt folyamatosan figyeljük a piaci igényeket, hogy olyan újdonságokat fejlesszünk ki, amelyekre megvan a kereslet.

Sokszínű kísérő programok

Újságíróként magam is elmondhatom: a legtöbb információt, ismeretet az élelmiszer-gazdaság fejlődéséről a vásárokon tanultam, pályám során.

Külföldre először 1985-ben Grazba küldtek ki, ahol a vásár éttermét a Pannónia vendéglátó vállalat működtette. Legutóbb pedig idén március végén Kölnből, az Anuga FoodTec élelmiszer-technológiai szakvásárról tudósítottam a Trade magazint.

Korunkban egy nemzetközi szakvásáron a vállalatok nem csak innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat mutatnak be azzal a céllal, hogy növeljék eladásaikat. Azonkívül ugyanis magas színvonalú kísérő rendezvényeken kiváló elméleti szakemberek és az üzleti élet sikeres képviselői a fejlődéshez kapcsolódó új ismereteket mutatnak be. Úgy, hogy azokat a gyakorlatban fel lehessen használni.

A sokszínű program egyre több érdeklődőt vonz, külföldről is – ezáltal a látogatók és kiállítók kapcsolatrendszerüket optimális hatékonysággal bővíthetik.

Ez különösen érvényes a világgazdasági jelentőséggel bíró vásárokra. Németországban a legutóbbi időkig büszkélkedhettek „az exportálás világbajnoka” címmel. Ehhez kapcsolódik, hogy kiemelkedően sok olyan szakvásárt rendeznek, amely bizonyos ágazatokban a világon
a legnagyobb.

Most már Kína került az exportőrök trónjára, de a német­ know how nem veszítette el vonzerejét. Persze Németország fontos felvevőpiac is.

Kakuk Márta, a kölni vásár magyarországi képviselője első helyen az Anugát említi, amely minden páratlan évben a világ legfontosabb élelmiszervására. De az ISM és az Anuga FoodTec is a világszerte érdeklődésre számot tartó események közé tartozik.

Pluszpont a sok nemzetközi résztvevő

Elégedett lehetett a száz országból érkezett 6600 kiállító, hiszen 180 országból 155 ezer szakmai látogató kereste fel öt nap alatt a Rajna partján, a híres dómmal szemben épült vásárközpontot.

Kakuk Márta ezzel kapcsolatban hangsúlyozza:

– A vásárok világpiacán a német vásárok legfontosabb pluszpontja a nemzetközi résztvevők magas aránya. A tavaly összesen 135 Németországban tartott országos vagy nemzetközi vásár 159 ezer kiállítójának 55 százaléka külföldi vállalat. Arányuk 2 százalékponttal emelkedett, az előző évhez viszonyítva.

Különösen Ázsiából, valamint Közép- és Kelet-Európából emelkedett jelentősen a kiállítók száma.

A berlini székhelyű AUMA, a Német Gazdaság Kiállítás- és Vásárbizottsága (=Ausstellungs- und Messe-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) legutóbbi adatai szerint az összesen 10 millió németországi vásárlátogató közül minden negyedik külföldi. Mindenki jó vásárt csinál.

A kockázatok és mellékhatások itt sem maradnak el. Különösen ahol technológiai megoldásokat, nagy termelékenységű új berendezéseket mutatnak be, sok a fényképezőgéppel járkáló kínai érdeklődő. A legutóbbi öt évben egyre inkább feltűnik, hogy kínai kiállítók és látogatók módszeresen lefotózzák, amit fontosnak és érdekesnek tartanak. Ezzel is hozzájárulnak, hogy gazdaságuk minél gyorsabban fejlődjön.

Ott az internet, mégis utaznak

Vajon mi készteti üzletemberek millióit az internet korában arra, hogy ne kíméljenek időt, energiát, költséget, és elutazzanak vásárokra, konferenciákra?
A Metro elnök-vezérigazgatója, Hans-Joachim Koerber öt éve tíz órát repült Düsseldorfból Sanghajba, hogy a repülőtérről egyenesen egy vásárral egybekötött élelmiszer-kereskedelmi világkongresszus színhelyére autózzon. Ott a legnagyobb cégek több mint ezer felsővezetőjének félórás előadást tartott az általa fontosnak tartott trendekről. Utána válaszolt a kérdésekre, majd elnézést kért hallgatóitól, hogy már indulnia is kell vissza Európába, és távozott.

Az internet megszüntette a távolságokat. Ugyanakkor kitágította a tájékozódás lehetőségeit a lehívható információözön révén. Mégis nagy a vásárok vonzereje. Mit mond okairól a kölni székhelyű Európai Kereskedelmi Intézet elnöke? Őt tíz éve Szegedre vittem el, hogy tartson késő délután egy félórás előadást, aminek kedvéért Kölnből Budapestre repült. Másnap reggel már indult is vissza.

– Minden korábbinál széleskörűbben le­het tájékozódni a netről – így Bernd Hallier. – A vásárok­ra azonban jobbára a komoly, életképes termékeket viszik. Egy kiállítás hasznosan tükrözi, hogy az élelmiszer-kereskedelem technológiai fejlődésében, az árukínálatban vagy más területen mi, mennyire fontos, és mi kevésbé életképes. Tény, hogy kiállítóknak és látogatóknak sokat segítenek az interneten elérhető információk. Részben rájuk is támaszkodnak, hogy felkészüljenek egy vásáron tartandó személyes megbeszélésre. Amely általában jóval tartalmasabb és eredményesebb, mint akár csak két évtizeddel ezelőtt. És ne felejtsük el, hogy az üzleti kommunikációban is igen fontosak az érzelmek.

Harc a torokért

Máté Szilvia, a düsseldorfi vásár magyarországi képviselője az Interpack mellett főleg a Prowein, Euroshop és EuroCIS révén tart kapcsolatot a hazai élelmiszer-ágazat vezető képviselőivel. Azt mondja, hogy a legfontosabb nemzetközi vásárok iránt a magyar cégek is élénken érdeklődnek, és sokan utaznak ki, hogy alaposan körülnézzenek. Példaként a ProWeint említi:

– A tavalyi tizenhattal szemben idén huszonnégy magyar vállalat állított ki a világ vezető borvásárán. Három nap alatt a pénztáraknál 40 ezer szakmai látogatót regisztáltunk az egész világról. Ötven ország mintegy 3700 kiállítója adott áttekintést a borászat aktuális trendjeiről.

– Tokajt képviselte a legtöbb cég hazánk vásári kínálatában, de bemutatkoztak borászok a balatoni, egri, neszmélyi, soproni, villányi mellett más hazai vidékekről is. Szintén a ProWein keretében, az égetett szeszes italok 300 kiállítója között, önálló nemzeti standon öt magyar vállalat hívta fel a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét a hungaricumként bemutatandó pálinkára.

Nürnbergben a magyar termelőket leginkább a BioFach érinti, az export lehetőségei miatt.

A Brau Beviale az italgyártás alapanyagainál, technológiájánál, továbbá a logisztika és a marketing területén jelentkező új trendek miatt megkerülhetetlen vásár az érintett szakemberek számára. Amikor Petra Trommer kommunikációs vezetővel Prágában, a nemzetközi sajtótájékoztatójukon beszélgetek, legfontosabbnak azt tartja, hogy az ital az egyik leginnovatívabb termékcsoport az élelmiszer-kiskereskedelemben:

– Itt mindig történik valami a fogyasztás ösztönzése, az eladás növelése érdekében. Ezért egy-egy háromnapos Brau Beviale kiállítóinak száma 1400 körül, a látogatóké pedig 34 ezer körül mozog.