Módosul a reklámadó, változik az adókötelezettség mértéke

2015. május 27-én elfogadásra került a Kormány reklámadó törvényt módosító javaslata, amely egységesen, 100 millió
forintos adóalap felett 5,3%-os adómérték bevezetését javasolja.

Az Európai Bizottság 2015. március 12-én részletes vizsgálatot indított a magyar reklámadó-szabályozás uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban, arra tekintettel, hogy álláspontja szerint erős kétségek merültek fel, hogy a magyar szabályozás nem jár-e versenytorzító hatással. Az Európai Bizottság álláspontja szerint aggálytalanul csak az egykulcsos adómérték nem torzítja a piacot, ezért be kell szedni a befizetéseket azoktól a vállalkozásoktól, amelyek kevesebbet fizettek, és vissza kell térítenie azon vállalkozásoknak, amelyek többet fizettek a rögzített kulcs alapján meghatározott összegnél.

Elvetették a progresszív adókulcsot

A Magyar Kormány az Európai Bizottság határozata alapján törvényjavaslatot terjesztett elő a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Reklámadó törvény) módosítása érdekében. A javaslat legsarkalatosabb pontja szerint a progresszív adókulcstábla helyébe – visszamenőlegesen alkalmazhatóan – 5,3 százalékos adókulcs kerül bevezetésre, 100 millió forintos adóalapot meghaladóan. A javaslat szerint ugyanakkor a módosuló adómértékre és adóalapra tekintettel, visszamenőlegesen nem keletkezik befizetési kötelezettség, tehát úgy tűnik, ebben a tekintetben a Kormány vitába száll az Európai Bizottsággal.

A kivételes sürgősségi eljárásban 6 nap alatt elfogadott javaslat szerint a módosuló rendelkezéseket már a 2015. évben alkalmazni kell. Ráadásul, a módosítás szerint a 100 millió forintos értékhatárt a folyamatban lévő teljes adóévre vetítve kell meghatározni, ami által az adókötelezettség alóli mentesülés szempontjából nem az lesz döntő, hogy a módosítás hatályba lépését követően mekkora adóalap merül fel.

Fontos módosítások

Kedvező változás, hogy a módosítás jelentősen leszűkíti azt a kört, amely esetekben a kapcsolt vállalkozásoknak az adóalapjukat konszolidált adatokból kiindulva kell meghatározni; ilyen kötelezettség – visszamenőlegesen is alkalmazhatóan – csak akkor merül fel, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően, szétválás úján jött létre. Az előzetesen közzétett tervezettel ellentétben ugyanakkor nem módosul, hogy a 2014. évi adóalap meghatározása során az elhatárolt veszteséget csökkentő tételként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a 2013. évi adózás előtti eredmény nulla vagy negatív összegű volt.

A módosítás alapján a megrendelői adókötelezettség szabályrendszere és kimentési lehetőségei alapvetően nem változnak, az adó mértéke azonban 5 százalékra csökken. Visszamenőlegesen alkalmazandó ugyanakkor, hogy a közzétevői nyilatkozat hiányában csak akkor kell a reklámköltséget növelő tételként figyelembe venni a társasági adó szempontjából, ha annak éves összege meghaladja a 30 millió forintot.

Nem szűkült a tárgyi hatály

A Kormány a fenti intézkedéseit a kifogásolt progresszív adókulcs megszüntetésének elsődleges céljával, ugyanakkor a reklámadóból származó állami bevételek szintjének a fenntartásával magyarázza. Talán ez a magyarázata annak, hogy a szakmai fórumokon elhangzott érvek ellenére sem szűkül le a reklámadó tárgyi hatálya, és szemben például az osztrák reklámadó-szabályozással, adóköteles marad a nyomtatott reklámanyagok – akár saját célú – hasznosítása. Elmondható tehát, hogy a hamarosan életbe lépő változás egyik fő vesztese – a megemelt adómértékre tekintettel – a kereskedelmi szektor lesz, különösen a kereskedelmi újságokat kibocsátó kereskedelmi láncok.