Árrésstop ide vagy oda – olcsóbb lett a magyar bevásárlás? Három ország árainak tesztje

Három város, egy bevásárlólista

A riporterek három helyszínen – Budapesten, Nagyváradon (Románia) és Oberwartban (Ausztria) – mentek el élelmiszert vásárolni, ugyanazzal a tízes listával: liszt, tej, tojás, cukor, olaj, alma, vöröshagyma, csirkemell, sajt és tészta került a kosárba. A cél az volt, hogy ne csak az árstopos termékeket, hanem néhány más, alapvető élelmiszert is összehasonlítsanak.

Az eredmény? A magyar kosár nem lett a legolcsóbb. Bár egyes szabályozott termékeknél valóban kedvezőbbek voltak az árak, a nem árstopos élelmiszereknél már közel sem volt ennyire egyértelmű az előny. Egyes termékek Romániában, mások Ausztriában kerültek kevesebbe, mint Magyarországon.

Nem csak az ár számít – hanem a fizetés is

Az árak önmagukban nem elegendőek a teljes képhez. Fontos azt is látni, hogy mekkora vásárlóerőből gazdálkodhatnak az emberek az egyes országokban. Az Eurostat 2023-as és 2024-es medián kereseti adatai szerint:

• egy osztrák dolgozó átlagosan három és félszer akkora jövedelemmel rendelkezik, mint egy magyar munkavállaló;

• a román medián kereset már közelíti a magyart, de egyes térségekben – különösen a nyugati határhoz közeli nagyvárosokban – már meghaladja is azt.

Mindez azt jelenti, hogy hiába olcsóbb néhány termék Magyarországon, ha a keresetek lényegesen alacsonyabbak, akkor a mindennapi élelmiszerek beszerzése nagyobb anyagi megterhelést jelent a magyar háztartásoknak, mint az osztrákoknak vagy akár a romániai városlakóknak.

Árrésstop – hatásos, de nem mindegy, hogyan

A riport tanulsága, hogy az árrésstop önmagában nem elég a vásárlói terhek érdemi csökkentésére, különösen akkor, ha a szabályozás indirekt hatásai – például az egyéb termékek árának emelkedése, a kisebb boltok ellehetetlenülése – a piac egészére kihatnak.

Az intézkedés célja, hogy megakadályozza az indokolatlan áremelkedéseket, ugyanakkor a riport rávilágít: egy árstop nem pótolja a vásárlóerőt, és hosszabb távon akkor fenntartható, ha nem csak árakat, hanem jövedelmeket is figyelembe veszünk.