Agrárkamara: hét beruházás előkészítésével folytatódik az öntözésfejlesztés
Idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítésével folytatódik az öntözésfejlesztés, a feladatokra 594 millió forintot különített el a kormány – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken.
A kamara tavalyi felmérése szerint a jövőben a gazdálkodók által öntözni kívánt területek a meglévő kiépített öntözőrendszerekkel együtt összesen 377 ezer hektárt tesznek ki. Ez annak tükrében jelentős, hogy az összes, csaknem ötmillió hektárnyi hazai termőterületből alig százezer hektáron öntöznek – hívta fel a figyelmet a NAK.
A közleményben felidézték, hogy a kormány 2017-ben határozott az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról, amely az öntözött területek jelentős növelését irányozta elő. Ezt követte a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése és ösztönzése, a meglévő lehetőségek jobb kihasználása, az öntözés fejlesztése és a mezőgazdasági területek öntözési hatékonyságának növelése érdekében. Ebben határoztak arról is, hogy erre 2020 és 2030 között évente legfeljebb 17 milliárd forintot biztosít az állami költségvetés.
A harmadik lépésben további nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg. A negyedik, legfrissebb kormányhatározat márciusban született, ez az öntözésfejlesztés 2019-ben megvalósítandó feladatait határozza meg. A korábban kialakított fejlesztési rangsor szerint idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítését kell elindítani és 2020. január 30-ig befejezni annak érdekében, hogy a 2020-ra meghatározott öntözésfejlesztési teendőket el lehessen kezdeni.
Az öntözés fejlesztése hosszú távon akkor lesz sikeres és a mezőgazdasági vízgazdálkodás akkor lesz fenntartható, ha a termelők gazdaságosan öntöznek – hangsúlyozta a NAK.
Az uniós finanszírozású VIZEK (Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer) projekt keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy öntözésgazdaságossági modellt fejlesztett ki. Ennek segítségével – az öntözendő terület nagyságának, az öntözési hatékonyság típusának, az öntözés technológiájának, az öntözővíz forrásának, valamint a vetésszerkezet és a növényfajok megadása után – kiszámítható, hogy mekkora pénzügyi beruházást igényel az öntözés kialakítása, mennyibe kerül annak fenntartása és mennyi lehet az öntözésből származó többlettermelési érték. A modell előreláthatóan 2020 elejétől lesz elérhető a mezőgazdasági termelők számára. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az Európai Bizottság meghosszabbítja a mezőgazdasági és halászati termelők állami támogatására vonatkozó engedélyt
Az Európai Bizottság hat hónappal meghosszabbítja azokat az ideiglenes intézkedéseket,…
Tovább olvasom >Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések…
Tovább olvasom >A friss spenót külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2023-ban
Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle. A KSH…
Tovább olvasom >További cikkeink
A kisállattartók tavaly több mint 182 milliárd eurót költöttek kedvenceikre világszerte
A kisállattartók tavaly 182,7 milliárd eurót költöttek házi kedvenceikre –…
Tovább olvasom >Hiper személyreszabást tesztel a Tesco az Eagle Eye-jal
A Tesco az Eagle Eye technológiai céggel hiper-személyre szabott hűségprogram…
Tovább olvasom >Indiai vállalkozás indításáról állapodott meg a Nestlé és a Dr. Reddy’s gyógyszeripari csoport
A svájci óriás indiai részlege kezdetben kisebbségi részesedéssel rendelkezik majd…
Tovább olvasom >