Zavaros címkék az élelmiszereken: az Európai Számvevőszék figyelmeztetése

Hiányos uniós szabályozás és félrevezető állítások

Az élelmiszeripari vállalatok egyre kreatívabb módokon használják a címkézési lehetőségeket, hogy termékeiket vonzóbbá tegyék. A kötelező elemek, mint az allergének, az összetevők vagy a tápértékjelölés mellett megjelennek önkéntes elemek, például állatjóléti vagy környezetbarát állítások, melyek azonban gyakran zöldrefestésnek minősülhetnek.

Egyes esetekben az élelmiszerek egészségre gyakorolt pozitív hatásait hirdető állítások tudományos megalapozottsága is kérdéses. Míg a vitaminok és ásványi anyagok esetében létezik engedélyezett állításokat tartalmazó uniós lista, addig a növényi anyagokra vonatkozó több mint 2000 állítás értékelése 2010 óta késlekedik.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályok szerint még a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú termékek is hirdethetik tápanyag-összetételüket. Így például egy magas cukortartalmú termék csomagolásán feltüntethető, hogy az „C-vitaminban gazdag”, ami félrevezető lehet az egészségtudatos fogyasztók számára.

Vegán és vegetáriánus élelmiszerek: joghézagok az Unióban

Az Unióban egyelőre nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, hogy egy termék mikor nevezhető vegánnak vagy vegetáriánusnak. Az ilyen jelölések megbízhatósága a gyártók önkéntes vállalásain és magántanúsítványokon alapul, ami megnehezíti a vásárlók dolgát.

A jelentés szerint bár mind a 27 tagállam rendelkezik kontrollrendszerekkel az élelmiszerjelölési szabályok betartatására, ezek sokszor összetettek és nem hatékonyak. A kiszabott bírságok ritkán arányosak a szabálysértések súlyosságával, így nem rendelkeznek elrettentő erővel.

Kevés figyelem a fogyasztók tájékoztatására

Az Unió mindössze 5,5 millió eurót különített el 2021 és 2025 között az élelmiszerjelölésekkel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokra. Ezzel párhuzamosan a tagállamok szórványosan szerveznek tájékoztató akciókat, így a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában olyan alapvető fogalmakkal, mint a fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő közötti különbség.

Az Európai Számvevőszék szerint az élelmiszerjelölések elvileg segíthetik a vásárlókat a tájékozott döntések meghozatalában, ám a szabályozás hiányosságai, a zavaros információk és az elégtelen kontroll miatt a rendszer gyakran nem éri el célját. A jelentés sürgeti az uniós jogi keret fejlesztését és a fogyasztók oktatásának fokozását, hogy az élelmiszercímkék ne a zűrzavart, hanem a tájékoztatást szolgálják.