Csomagolás világszínvonalon

A hazai csomagolóipar négy éve töretlenül fejlődik, változatos szerkezetével képes minden igényt kiszolgálni. A nemzetközi piacon ismertek és elismertek a hazai vállalatok és fejlesztéseik. A csomagolóanyag-gyártás a magyar ipar egyik legsikeresebb ágazata.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára kifejtette, hogy 2016-ban a csomagolóipar 588 milliárd forintos forgalmat ért el, ami közel 1,1 millió csomagolószer kibocsájtását takarja:

– Értékben és mennyiségben az elmúlt évhez képest egyaránt emelkedést látunk, sőt, négy éve tartó konjunkturális időszaknak lehetünk a tanúi. A csomagolóipar szerkezetét tekintve megtalálhatók Magyarországon a multinacionális, a külföldi tulajdonú, valamint a magyar magántulajdonban lévő vállalatok is.

_{Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ}

Az elmúlt évben nagyon sok beruházást valósítottak meg a cégek – gyárakat építettek, új termelőberendezéseket telepítettek –, kapacitásukat, hatékonyságukat ezáltal javítani tudták. A kis- és középvállalatok, bár árbevételt tekintve nem zártak remek évet, ugyanakkor a GDP mértékét meghaladó arányban növelték a forgalmukat, emelkedett a foglalkoztatottak létszáma is.

A fejlettebb országokban jellemző papír és műanyag anyagfajták vezető szerepe Magyarországon is megfigyelhető, ezek volumenükben jelentősen meghaladják a fa, fém és az üveg felhasználását.

Ha az ipart nemcsak statisztikai adatok alapján, hanem szakmai szempontok szerint is értékeljük, akkor örömmel mondhatom, hogy a 2017. évi csomagolási világversenyen számos világdíjat nyertünk. Hazánk belépett a „százasok” klubjába, elvégre sikerült a tavalyi évig elnyert 96 díj mellé idén további 7 díjat nyerni. Ez az iparág számára rendkívül nagy eredmény.

Törvényi szabályozás

A már régóta ismert környezetvédelmi termékdíj tekintetében az elmúlt két évben és várhatóan 2018-ban sem lesz áttörő erejű változás. A csomagolóipar beletörődött és hatékonyan igazodott a törvényi feltételekhez. Azt azonban ki kell emelni, hogy a környezetvédelmi termékdíjnak – talán azt is mondhatom – értelmetlenül magas adminisztrációs kötelezettsége a csomagolóipari vállalatokat versenyhátrányba hozza. Eltúlzott mértékű munkaerőigényt és költséget terhel a cégekre, illetve rengeteg, a csomagolási hulladék hasznosítása szempontjából nem releváns adatot kér be a hatóság.

A másik szakterület, amellyel hangsúlyozottan foglalkozni kell, hogy az élelmiszerbe a környezetből, így akár a csomagolóanyagból is átmigrálhatnak komponensek, illetve fordítva. A mi feladatunk pontosítani és javítani az ehhez kacsolódó vizsgálati eredmények dokumentálását, illetve igazolását annak, hogy a csomagolóanyagok a legnagyobb körültekintéssel készülnek az élelmiszeripar részére.

Vásárlói szokások

A legaktuálisabb vásárlói trendek közül kiemelném a kényelmi szolgáltatásokat, a hosszabb eltarthatóság igényét, illetve a biztonságosabb csomagolásokat – ezek már a korábbi években is jelentkeztek. Emellett kezd egyre markánsabb igény jelentkezni arra, hogy a csomagoláson elhelyezett azonosító segítségével akár egy okostelefonon keresztül a termékről bővebb információ legyen nyerhető. A csomagoláson feltüntetett infókon túl több hasznos adatra – összetevők, felhasználás, allergén tulajdonságok stb. – kívánnak azonnal rákeresni a vásárlók.

Az iparág kiemelt programja a „Save Food” program, melyhez világszerte számos nagy cég, illetve a Csomagolási Világszövetség – melynek magyar tagja a CSAOSZ – is csatlakozott. A Világszövetség a „Save Food” programot beemelte a csomagolási versenyrendszerébe, és erre felkérte a nemzeti szervezetek is. Így Magyarországon idén harmadik alkalommal, a Hungaropack csomagolási verseny keretében „Save Food” díjat adtunk át.

Csomagolás 3.0

Az Interpack idei rendezvénysorozatán számos érdekes előadást is meghallgathattak a résztvevők. Elsősorban a norvég kutatók előadásaira szeretnék kitérni, akik a csomagolás 3.0 verziójáról beszélnek. A 3.0 arra utal, hogy a biztonságos szállítás és a csomagolóanyag újrahasznosíthatósága mellett egy újabb szempont került előtérbe. Ezen szemléletváltás alapja, hogy a csomagolás célja a termékveszteség csökkentése. Ez abból a felismerésből ered, hogy – ha a teljes folyamatot vizsgáljuk a termőföldtől a konyhaasztalig – a teljes élelmiszerlánc környezetterhelése mintegy tízszerese a csomagolásénak. Tehát ha jobban, gondosabban csomagolunk, esetleg egy kis mértékben többet költünk biztonságosabb, nagyobb áruvédelmet jelentő megoldásokra, akkor tovább tudjuk a forgalomban tartani a termékeket. Így a közhiedelemmel ellentétben a megfelelő csomagolással nagyon komoly környezetterheléstől és pazarlástól óvhatjuk meg a világot.

M. K.